Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-04
21 2. Az alapítvány története önmagában egy igazi sikertörténet lehetne, ha nem le nne valakiknek érdekében, hogy olyan ügyekbe keverjék, amelyekhez semmi köze sincs. A „százmilliókat“ ugyanis az alapítvány nem saját céljaira használta, hanem arra, hogy helyzetbe hozzon olyan szlovákiai magyar fiatalokat, akik ennek segítségével lehetősé get kaptak arra, hogy egyetemi végzettséghez jussanak. A számuk ma már több százra tehető. Ezt a munkáját az alapítvány becsülettel végezte. Azt is látni kell, hogy a kihelyezett oktatás nélkül minden valószínűség szerint ma nem lenne Szlovákiában magyarul oktató felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem. Mert lássuk be, a szlovák hatóságok is lépéskényszerbe kerültek, hisz betiltani nem tudták, (pedig próbálkoztak), legalizálni pedig meg nem akarták a kihelyezett képzést. A Selye János Egyetemért Alap ítvány által támogatott kihelyezett karokon folyó oktatás a Selye János Egyetemet alapozta meg, s nem ingatlanirodát működtetett. S hogy ezt némely szlovákiai magyar média nem tekinti lényeges kérdésnek, az rendkívül sajnálatos tény. Persze, ami megvan, az t tönkre is lehet tenni. Ehhez segítőket nem is olyan nehéz találni. 3. A történet legszomorúbb tanulsága az, hogy sikerült egy szerencsétlennek mondható próbálkozást úgy misztifikálni, azt úgy elkenni, hogy ezután már senki nem hisz senkinek. A történetb en annyi féligazság, félrevezető információ került a sajtó hasábjaira, hogy az olvasó, de még témát ismerő sem tud egészen világosan látni anélkül, hogy ne ütközne ellentmondásba. Rossz kérdésre nincs jó válasz. Miközben egymásnak rossz kérdéseket teszünk fel, talán a legértékesebb – az egymás iránti bizalom veszik el. Ilyenkor már csak a logika nagymesterei szerint egyetlen kérdés marad hátra – megválaszolatlanul – kinek az érdeke? vissza Bauer Edit Jövőre EUtagjelölt leh et Szerbia – Belgrádnak előbb Ratko Mladicsot is ki kell adni Hágának Népszabadság • Blahó Miklós • 2008. szeptember 4. Határidők megjelölése nélkül, de kitárja a kapukat az Európai Unió Szerbia előtt, ha az uniós elkötelezettségű új belgrádi vezetés k ész kiadni Ratko Mladicsot a hágai bíróságnak és folytatni a szükséges reformokat. Borisz Tadics államfő a miniszterelnöke és külügyminisztere társaságában ezt hallhatta tegnap Brüsszelben. Ha a szerb politika és társadalom valóban akarja az uniós tagság ot, akkor azt el is nyerheti, de a folyamat végéig még kemény munka vár a felekre, és sok akadályt kell leküzdeni - mondta tegnap Manuel Barroso bizottsági elnök, azt követően, hogy fogadta Borisz Tadics szerb elnököt, valamint a kíséretében lévő miniszter elnököt és külügyminisztert, akik a szerbiai politikai változások óta először látogattak az Európai Unió központjába. Barroso értésre adta: nagyra értékeli az új belgrádi vezetés uniós elkötelezettségét, Karadzsics kiadását a hágai bíróságnak, a belgrádi reformpolitikát, ám ezzel együtt még több erőfeszítésre van szükség. Elsősorban arra, hogy Belgrád teljes mértékben együttműködjön a hágai Nemzetközi Bírósággal, kutassa fel és adja ki a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladicsot. Ezt Hollandia, Belgium, Své dország és Finnország is a további együttműködés feltételéül szabja. Az EU áprilisban ugyan aláírta a stabilizációs és társulási szerződést Szerbiával, de a tagállami ratifikáció is a hágai fejlemények foglya. Sőt, a szerződés kereskedelmi része is, amel y átmeneti megállapodásként életbe léphetne, hogy Belgrád közelebb kerülhessen a tagjelölti státusz elnyeréséhez. De még ez is várat magára. Mladics kézre kerítését bátorítandó jelenthette be Barroso, hogy Szerbia jövőre tagjelöltté válhatna, ha a feltét elek teljesülnek. Tadics miközben hangsúlyozta, hogy Belgrád mindenképpen az unió tagja szeretne lenni, megjegyezte azt is: a koszovói kérdést nem lehet összekötni a tagsággal. Belgrád nem ismeri el Koszovó függetlenségét - és természetesen DélOszétiát és Abháziát sem - és jogi, diplomáciai úton igyekszik változtatni a helyzeten. A Nemzetközi Bíróság véleményét kéri a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásáról, amit Szerbia elfogadhatatlannak tart. De Belgrád nem kívánja elszigetelni sem Koszovót, nem k ívánja ilyen lépésekkel veszélyeztetn i a térség stabilitását. Jelezte: technikai fejlesztésekkel korszerűsítik a határellenőrzést, hogy az állampolgárok egyszerűbben léphessenek be a schengeni övezetbe. vissza
