Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-04
17 az egyetem működése, amely eddig a magyarországi támogatásoknak volt köszönhető, többek köz ött a Szülőföld Alapnak és a magyar oktatási tárcának. Jóváhagyták az egyetem új statútumát Albert elmondta, hogy az oktatási minisztérium jóváhagyta az egyetem új alapokmányát, mely már a 2004től érvényes új törvény alapján készült. Ezek szerint a jövő beni egyetemi szenátus 16 tagú lesz, 55 tagot jelölhetnek a karok, plusz 1 tagot pedig a rektori hivatal, illetve az egyetemi adminisztráció delegálhat. Az 55 kari jelölt közül hármat az oktatók, kettőt pedig a diákok választhatnak – közölte Albert. Jún iusban több szenátusi tag is lemondott mandátumáról, így 9 tagúra fogyatkozott az egyetem eredetileg 18 tagú szenátusa és döntésképtelenné vált. Albert elmondta, hogy ezt követően két kar újból szenátusi tagokat választott, immár az új alapokmány szerint, viszont azt akkor még nem hagyta jóvá a minisztérium. Szerinte ezért az lenne a legtisztább, ha az egész folyamatot elölről kezdenék, bár ebben meg kéne egyezni az egyetemen belül, hiszen a jelenlegi helyzetre nincs precedens, illetve szabályozás. Kifejte tte, hogy az új statútum szerint 1 hónap lehetne arra, hogy az egyes karok tagokat jelöljenek a szenátusba, így október közepén már megtarthatnák a szenátusválasztást. Az új szenátus aztán rektorválasztást írhatna ki, amelyre valamikor december elején kerü lhetne sor. Végül a köztársasági elnök nevezhetné ki az új rektort. Arra a kérdésre, hogy elindulnae ismét a rektorválasztáson, nem kívánt válaszolni, de megjegyezte, szerinte az a fontos, hogy legyen rektor, mivel az ő mandátuma január 31én lejár. Szakfőiskolává fokozhatják le az egyetemet Szerinte azért is fontos, ho gy ne a minisztérium jelöljön ki megbízott rektort, mert jövőre, illetve az elkövetkező néhány évben eldőlhet, hogy megmarade az SJE egyetemi státusza. 2009 szeptemberétől ugyanis 3 különböző kategóriába sorolják majd a felsőfokú tanintézményeket. A legm agasabb szinten az egyetemek lesznek, amelyek kiemelt költségvetést kapnak. Eggyel alacsonyabb kategóriába a főiskolákat sorolják, amelyek ugyancsak nyújthatnak mesterképzést és doktoranduszképzést, viszont kevesebb pénzt biztosítanak számukra. Lesznek tov ábbá szakfőiskolák, ahol csak bakalár szintű képzés folyhat, azaz például nem lehet tanárképzést folytatni. Jelenleg 20 felsőoktatási intézmény közül 17 nevében fedezhetjük fel az „egyetem“ címet. Albert elmondta, hogy a kormány tervei szerint az egyetemi szintet eleinte csak 45 tanintézmény kaphatja majd meg, ide valószínűleg Szlovákia legpatinásabb egyetemei kerülnek. A rektor szerint a Selye János Egyetem célja jövőre az, hogy a főiskola szintet teljesítse. Ezt a kategóriát egyébként csak ideiglenesen hozzák létre, és néhány éven belül eldől, hogy az ide került tanintézmények teljesítike az egyetemi feltételeket, vagy sem. Amennyiben a Selye nem teljesítené, szakfőiskolává fokoznák le. Albert szerint éppen ezért összefogásra van szükség az egyetemen b elül, ugyanis már januárban megkezdi széleskörű vizsgálatát az akkreditációs bizottság, amely természetesen valamennyi felsőfokú oktatási intézményt meglátogat. Szerinte nem a rektor személye a legfontosabb, hanem az, hogy mandátumának lejárta előtt megvál asszák az egyetem új vezetőjét, aki sikeresen tud harcolni azért, hogy a Selyét ne fokozzák le. vissza BAUER EDIT: HOL AZ IGAZSÁG MOSTANÁBAN? Bumm.sk 2008. 09. 03. Miután rövidre szabott nyári szabadságomról hazaérve e lolvastam az Új Szó augusztus 16i számában, hogy a Selye János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnökeként többek helyett nekem kellene nyilatkoznom, olyan ügyekről is, amikhez valójában semmi közöm sincs, vagy nem is tudhatok róla, esetleg éppen nem vagyok az igazság birtokában, nem repestem a boldogságtól. Annak ellenére sem, hogy azt mondják, hogy egy politikusnak a rossz hír is jó, mert legalább beszélnek róla. Mivel állítólag én vagyok az ügyben illetékes, úgy véltem, az újság várja a válaszomat.
