Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-04
11 erősíthetné az Euró pai Parlament hitelét, amire szüksége is van, ha a többi közösségi alapintézménnyel - a Bizottsággal és a Tanáccsal - azonos erővel akar bekapcsolódni egy sikeres uniós szankciópolitika megvalósításába. vissza OROSZORSZÁG A NYÁCSKA ELOLTJA A VILLANYT – Gazdasági érdek és szeparatizmus a posztszovjet térségben Transindex [3.9.2008] Miért rettegnek annyira a balti államok, hogy Grúzia után rájuk kerül a sor? Az Oroszországgal határos, jelentős oroszajkú kisebbséggel rendelk ező európai országok, különösen a balti államok, növekvő aggodalommal figyelik hatalmas keleti szomszédjukat, és a moszkvai imperializmus újabb hullámától tartanak a grúziai válság fényében – írta a Handelsblatt című német lap. Mindhárom balti ország ene rgiaellátása kényes kérdés, ám Litvánia szabályszerűen kelepcében érezheti magát Oroszország árnyékában. Valdas Adamkus litván elnöknek nincsenek illúziói az orosz olaj- és földgázellátástól való függőséget illetően. "Ha Oroszország leállítja a nyersan yagok szállítását, azzal lerombolja a gazdaságunkat és mindazt, amit az elmúlt 18 évben elértünk" – jelentette ki nyíltan Adamkus. Nehéz helyzetéhez részben az Európai Unió is hozzájárult azzal, hogy annak idején a litván tagság feltételéül szabta az ign alinai atomerőmű bezárását, amely a balti állam áramszükségletének 70, télen 90 százalékát fedezi. Litvánia vállalta, hogy 2005 előtt leállítja egyetlen, a csernobilival azonos technológia alapján működő atomerőműve első blokkját, 2009 végéig pedig a másod ikat. Az első leállítása meg is történt, ám a második fázis elhalasztásáról júliusban népszavazást írt ki a litván parlament. Vilnius attól tart, hogy az ignalinai atomerőmű bezárása után teljesen kiszolgáltatottá válik, és ha netán még Oroszország is el zárja a gázcsapot, az országban egyik napról a másikra kialudhatnak a fények. A litván aggodalmakat az is fokozza, hogy a Roszatom orosz atomenergetikai ügynökség nemrég bejelentette: Oroszország atomerőművet épít a Lengyelország és Litvánia közé ékelő dő Kalinyingrádi területen. Az Interfax jelentése szerint ez a létesítmény szavatolná a térség energiabiztonságát, és pótolná az ignalinai atomerőművet. A német kormány jelenleg azon fáradozik, hogy mielőbb új, Oroszországtól független vezetékeket építse n ki Lengyelországon keresztül a balti országok energiaellátásának biztosítása érdekében. Ám ennek megvalósítása hosszú időt vesz igénybe, és ezzel az orosz stratégák is pontosan tisztában vannak. Ugyancsak megfélemlítési kísérletként értékeli a litván k ormány azt, hogy Oroszország 2006 óta nem szállít nyersolajat a Mazeikiu Nafta litván olajfinomítónak. Moszkva hivatalosan a Druzsba olajvezeték hiányosságaival indokolta a szállítmányok leállítását, ám semmit nem tett azok megszüntetéséért. Vilnius gyan úja szerint viszont az állhat a hátt érben, hogy az előzetes moszkvai fenyegetések ellenére az olajfinomító 2006ban végül nem orosz érdekeltségbe, hanem egy lengyel vállalat, a PKN Orlen tulajdonába került. Litvánia szorult helyzetében azzal próbált nyomást gyakorolni hatalmas szomszédjá ra, hogy áprilisban azzal fenyegetőzött: csak akkor járul hozzá a tervezett EUorosz átfogó stratégiai partnerségi megállapodás kidolgozását célzó tárgyalások megkezdéséhez, ha Moszkva újraindítja a kőolajszállításokat, és garanciát ad azok folyamatosságár a.
