Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-07
23 Tõkés püspökkel. Feltûnõ, hogy sem a közleményben, sem a váradi tanácskozásra hivatalos MPPvezetõk között nem találkoztunk az elszigetelõdni látszó pártelnök nevével. Ott tartunk tehát, hogy a megegyezés elvi esélye ismét erõre kapott. A kisebb kérdés, hogy az MPPn belül érvényesüle Tõkés akarata. Meglepõdnék, ha nem így történne. A nagyobb kérdés: menynyire kõbe vésett az RMDSZ által kijelölt július 26i határidõ. Ha a Szövetség jobbnak látja egyedül indulni, különösebb presztízsveszteség nélkül mond hatja: „Elnézést kívánunk, részünkrõl megvolt a jó szándék, a partner késõn reagált.” Abból sem jönnének ki rosszul, ha azt mondják: „Spongyát a határidõre, nézzük, mire jutunk egymással.” Ahogy az a verzió is szóba jöhet, hogy Tõkésre való tekintettel az EMNT néhány prominens – és tegyük hozzá, nem is esélytelen – alakját indítják. Szóval a játszma ugyan véget ért, ám a sakktáblán még lépkednek a tisztek. Szűcs László vissza Lett ez a hülyeség... Erdélyi Riport 20080807 Márton Árpád, az RMDSZ képviselõházi frakcióvezetõje Az új választási törvény nem ad lehetõséget a választásra. A szavazópolgár a maga körzetében minden párt részérõl csak egy névvel találkozik. Ha valamelyik pártra szeretne szavazni, de a személy nem r okonszenves neki, akkor nincs más lehetõsége, mint hogy rá voksoljon, ha nem akar másik pártot támogatni. Többek között ezért véli rossznak az új rendszert a képviselõ. Szerinte ezt sem a civil szervezetek, sem a média egy része nem tudatosította az embere kben. Úgy véli, minden párt rájött, hogy célszerûtlen a jogszabály, de senki nem meri a törlését vagy az elhalasztását kérni. Márton Árpáddal a törvény visszásságairól beszélgetett Simon Judit. A kormány készíti elõ a döntést az egyéni választókörzetek me ghatározásáról. Ez nem a parlamenti bizottság feladata lenne? A törvény egyértelmû: az egyéni választókörzetek kijelölésérõl kormányhatározat rendelkezik. A határozat a parlamenti bizottság javaslata alapján fogalmazódik meg. A parlamenti bizottság néhán y kivétellel megtette a javaslatait. Hogyan néznek ki a választókerületek az RMDSZ szempontjából? Nem az RMDSZ szempontjából szeretek errõl a kérdésrõl beszélni, hanem a romániai magyarságéból. Vannak olyan megyék, ahol sikerült érvényesíteni a romániai m agyarság érdekeit, azaz kialakítani olyan körzeteket, ahol együtt van a nagyobb tömbben élõ magyarság. Ez történt Szilágy, Maros, Bihar megye esetében. Voltak megyék, ahol ezt nem sikerült úgy érvényesíteni, ahogy szerettük volna. Több körzethez tartoznak az Arad megyei magyarok lakta községek, városrészek. Ugyanez a helyzet Temes megyében is. A törvény elõírja a körzetek elhelyezkedését és lélekszámát. Az egy körzetbe összevont települések szomszédosak kell hogy legyenek egymással. A Máramaros megyei körze tek például megfelelnek ennek, de annak a körzetnek a csúcsa, amelyben benne van Felsõbánya és Magyarlápos, belóg a történelmi Máramaros területére. Mi több, Moisei község, amely egyetlen a Borsabánya és Felsõvisó közötti országúton, hozzátartozik a megye déli részéig terjedõ választókerülethez, amelyhez az utóbbi kettõ. Topográfiailag, a hegyvonulaton keresztül találkozik Borsa és Visó, de a két település között nincs út. Ez azt jelenti, hogy ez megtöri Felsõbánya magyar jellegét. Lélekszám szempontjából a legkevésbé vált magyar körzetté. Az ilyen visszásságoknak a következményük, hogy ezekben a megyékben nincs biztos körzet a magyarság szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a hét Máramaros megyei körzetben úgy kell jelölteket indítani, hogy bármelyikükbõl leh et képviselõ. Ha történetesen valaki csak húzónévnek indulna, de nem szándékozik képviselõ lenni, és lemond a mandátumáról, akkor abban a körzetben új választásokat tartanak. Csakhogy ekkor nem adódik össze a megyében a magyar lejöltekre leadott szavazatok száma, csak az egyéni körzetben elért eredmény számít, és az RMDSZ elveszíti a mandátumát, a helyét a törvényhozásban. Néhány megyében elfogadták azt a szempontot, hogy a magyarok egy körzetben legyenek, néhány megyében viszont nem. Hargita és Kovászna me gyében viszont egyetértés volt abban, hogy nagyon kevés románok lakta körzetet alakítsanak.
