Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-07
13 – Az újraa lapítást kezdeményező főszerkesztőként miért akar mégis leköszönni pozíciójáról az év végén? – Folyóiratunk alapító főszerkesztőjének S. Benedek Andrást tekintjük, aki az egykori szamizdatot gondozta. 2002ben pályatársaim rám bízták az immár "igazi" folyó irat szerkesztését. A tőlem telhető hozzáértéssel és ügybuzgósággal hét éve végzem ezt a munkát, de közben elszaladt fölöttem az idő, maholnap betöltöm hatvanadik életévemet, és "rémülten" látom, hogy jórészt a folyóiratra fordított idő és energia miatt eb ben az időszakban csak a töredékét sikerült megírnom mindannak, amit különböző műfajokban szerettem volna. Nyugdíjazásom után, remélhetőleg zavartalanabb körülmények között, a saját dolgaimat szeretném megírni. Másfelől: eljött az ideje, hogy a fiatalabb, frissebb szemléletű nemzedék kapjon jogot és lehetőséget a folyóirat arculatának formálásához. – Valóban együtt vannak a kárpátaljai magyar írók? Jellemzőe az irodalmi életre ugyanaz a politikai megosztottság, mint ami Magyarországon tapasztalható? – Fol yóiratunk címe nem az "egy húron pendülés" tényét, inkább annak szükségességét sugallja. Irodalmi vonatkozásban nagyjából hasonló a látásmódunk és értékítéletünk, a politikai vonzalmak és taszítások tekintetében eltérő. Biztató azonban, hogy egykét kivéte llel mindannyian a folyóirat körül vertünk tanyát. Tulajdonképpen csupán Balla D. Károly hiányzik közülünk, ő "csak" ócsárol bennünket és műveinket saját internetes honlapján. Mentségére legyen mondva: őt annak idején nem tájékoztattuk a lapalapítás szándé káról. De miért is tettük volna, ha az ő véleménye szerint "ami kárpátaljai, az nem irodalom". Szabó Palócz Attila vissza Ukrán – lengyel Ebmizéria Világgazdaság 20080807 Visszavonhatja szeptemberben a rendezési jogot az UEFA Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy képes lesze Lengyelország és Ukrajna a 2012es labdarúgó Európabajnokság közös lebonyolítására. Különösen az utóbbi esetében rendkívül súlyos a helyzet: az ukrajnai Ebelőkészületek – a Die Presse megfogalma zásában – „elsüllyednek a káoszban”. Az olasz, illetve a magyar – horvát pályázattal szemben a rendezési jogot Varsónak és Kijevnek odaítélő Európai Labdarúgószövetség (UEFA) ugyan hivatalosan még tagadja ezt, de többen már Olaszországot, sőt Németországot is lehetséges „pótjelöltként” emlegetik a két eredeti nyertes kudarca esetére. A végső szó az UEFA szeptember 25i bordeauxi konferenciáján hangzik el, ahol a lengyeleknek és az ukránoknak meg kell győzniük a testületet arról, hogy valóban készen állnak a feladatra. Legutóbb a kijevi stadion építése körüli politikai botrányok erősítették a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna képes végrehajtani az Eb szervezéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket. Az építéssel eredetileg megbízott tajvani céggel szerződést bontottak az ukrán illetékesek, és egy német, illetve egy brit vállalat számára írtak ki újabb pályázatot. Ráadásul a már megkezdett, de időközben leállított építkezés miatt egy bevásárlóközpont elbontásáról is döntött a kijevi városi tan ács, amiért egy 255 millió euró értékű telekkel kárpótolják a komplexum tulajdonosát. Michel Platini UEFAelnök az ukrán helyszínekkel kapcsolatban állította ki a legrosszabb bizonyítványt, és az ott tapasztalt viszonyok miatt a rendezési jog megvonását he lyezte kilátásba. A helyzet ugyanakkor Lengyelországban sem problémamentes: a szervezők például lehetetlennek nevezték, hogy a Krakkót az ukrajnai Lvovval (Lemberg) összekötő gyorsforgalmi út elkészüljön 2012re. Az úthálózattal egyébként egyik ország sem áll jól. Lengyelországban jelenleg 669, Ukrajnában pedig mindöszsze 16 kilométernyi autópálya áll rendelkezésre. Mindenesetre már most több spekuláció is napvilágot látott arról, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba, ha a labdarúgószövetség szeptemberben mégis megvonja a szervezés jogát a két országtól. Gerhard MayerVorfelder UEFAalelnök szerint például az is elképzelhető, hogy a 2006os világbajnokságot rendező, jól kiépített infrastruktúrájú – és Lengyelországgal szintén szomszédos – Németország „ugri k be” az ukrán fél helyére – értesült a Die Welt. Olaszországot is a szóba jöhető megoldások között szokták emlegetni, bár Platini szerint Róma inkább már a 2016os újabb pályázásra készül – írja a Reuters. Az UEFA elnöke számára mindenesetre személy szeri nt is húsbavágó lehet a szeptemberi döntés, mivel Varsó és Kijev kudarca az ő karrierjét is derékba törheti. VG vissza Kifulladhate a növekedési aranykor? Világgazdaság 20080807
