Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-29
36 konfliktusként emlegetnek. A román félelmek főként nemzetközi aggodalmakból táplálkoznak, hiszen egész Európa a grúziai konfliktus kiterjedésétől tar t. Tegnap újabb olajat öntött a tűzre, hogy a Moldova területén lévő Dnyeszteren túli terület egyik katonai vezetője kijelentette: Transznisztria függetlenségének elismerése csak idő kérdése, míg egy tiraszpoli képviselő úgy érvelt, hogy a függetlenség e lismerése Kisinyov számára az egyedüli megoldást jelenti, ha békét akar a szakadár állammal. Mindezt jelentős nyugateurópai államok diplomáciai vezetőinek nyilatkozatai előzték meg, akik szintén hangot adtak aggodalmuknak, hogy Oroszország a grúziai sza kadár régiók, DélOszétia és Abházia elismerésén túl további célokat tűzött ki maga elé. Bernard Kouchner francia külügyminiszter szerdán veszélyesnek nevezte, hogy Oroszország elismerte a két szakadár államot, és kijelentette: feltételezhetjük, hogy Moszk va törekvései főként Ukrajnára és Moldovára irányulnak. Oli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa is úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna lehet Oroszország politikai nyomásának a következő célpontja. David Miliband brit külügyminiszter osztja francia kollégáján ak az aggodalmát, és arra kéri Kijevet, hogy ne adjon ürügyet Moszkvának, hogy újabb ellenséges akciót indítson. Miliband szerint a grúziai háború a hidegháború utáni időszak végét jelenti. A Dnyeszteren túli terület Moldovától való elszakadásának a veszé lyét táplálja a kisinyovi orosz nagykövet nyilatkozata is, amelyet a román sajtó „fenyegetőnek” nevezett. Valeri Kuzmin nagykövet a hét elején kijelentette: a déloszétiai konfliktus kapcsán Moldovának le kell vonnia a saját következtetéseit. Hozzátette: r eméli, hogy a moldovai vezetők bölcsek lesznek majd, és nem engedik, hogy a DélOszétiában végbement vérontás megismétlődjön a Dnyeszteren túli területen. A román aggódást főleg Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek a keddi nyilatkozata indította el. Az orosz diplomácia vezetője kijelentette: a transznisztriai konfliktusban érintett felek készek visszatérni a 2003ban kidolgozott, úgynevezett Kozaktervhez. Ennek értelmében Transznisztriának és Gagauziának jogában áll népszavazáson eldönteni, hogy Moldov ához akare tartozni, de vétójoggal rendelkeznek a „saját érdekeikkel ellentétes” bel- és külpolitikai kérdésekben is. Románia a keleti szomszédja, akárcsak Grúzia területi épségének megőrzését támogatja. Transznisztria a Szovjetunió felbomlása után az ö nállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsáv a Dnyeszter folyótól keletre. A függetlenségét erős orosz segítséggel 1990. szeptember 2án nyilvánította ki az erről szóló sikeres népszavazás után. A Moldovával folytatott rövid háború után, az 1992. július 21én aláírt békekötés értelmében a moldáv hatóságoknak nincs semmilyen beleszólásuk a terület politikájába. A gagauzok a Prut és a Jalpug folyásvidékén, a Budzsáksíkságon élő, mintegy 230 ezer főt számláló, török nyelvet beszélő nép. Összefüggő területen egy részük Moldova délkeleti részén, Gagauziában él. B. T. vissza Szlovákiai magyar képzőművészek a Millenárison Paraméter 2008, július 30 - 15:55 A festményeket a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet a Miniszterelnöki Hiva tal és a Balassi Intézet közös pályázatán választotta ki egy szakmai zsűri - mondta el az MTInek Krasztev Péter, a pozsonyi intézet igazgatója. A képek a szlovákiai magyar nagykövetség új épületét, szobáinak és folyosóinak falait fogják díszíteni, mint e gy rendhagyó állandó kiállítás. A pályázati kezdeményezés azért született, hogy a kortárs szlovákiai magyar képzőművészekben azt az érzést keltse: Magyarországon számon tartják őket és reprezentálnak velük - tette hozzá az igazgató.
