Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-29
24 mind DélOszétia, mind az elnök állítása szerint hasonló agresszió előtt álló Abházia kiérdemelte az önrendelkezés jogát. Oroszország a helsinki záróokmányt és az ENSZ alapokmányát figyelembe véve állt ki a 70 ezer lakosú, 3,9 ezer négyzetkilométeres DélOszétia, valamint a 150 ezer lakosú, 8,6 ezer négyzetkilométeres Abházia elismerése mellett – mondta Medvegyev. A döntés révén a Kreml immár formálisan is szembemegy azzal a hatpontos, Nicolas Sarkozy francia államfő által Moszkvában augusztus 12én tető alá hozott rendezési egyezménnyel, amelyet mind az orosz elnök, mind grúz kollégája aláírt – állapít ja meg a Népszabadság elemzője. Oroszország erővel meg akarja változtatni az európai határokat – reagált a bejelentésre Mihail Szaakasvili. A grúz elnök televíziós beszédében elutasította, minden jogi alapot nélkülözőnek minősítette a moszkvai lépést, am ely szerinte nem jár semmilyen jogi következménnyel sem a kaukázusi országra, sem a világ többi részére nézve. Oroszországot azzal vádolta, hogy magához akarja csatolni egy másik állam területét, amire szerinte nagy európai ország részéről nem volt példa a földrészen a náci Németország és Sztalin néhai szovjet diktátor óta. Szaakasvili hangsúlyozta, hogy Tbiliszi békés eszközökkel fog küzdeni az ország területi egységének helyreállításáért. "Kétség sem fér hozzá, hogy Grúzia egy és oszthatatlan lesz" – mond ta. Eközben egyre több a hivatalosan humanitárius segélyt szállító NATOhadihajó Grúzia partjainál. Az amerikai, német, lengyel, spanyol hajók száma már elérte a tízet, ami a Kreml szerint igazolja, hogy a NATO- és EUtagságot célul kitűző grúz vezetés a "Nyugat védelmét" élvezi, és támogatta a konfliktus kirobbantását is. Fél évre felfüggeszti Oroszország a békefenntartói együttműködést a NATOval – hangzott el Moszkvában. A munkáját időlegesen felfüggesztett NATO – Oroszország tanács orosz főtárgyalója szerint ez egyelőre nem vonatkozik az afganisztáni békemisszióra, amelynek logisztikai ellátásához az orosz fél biztosítja saját területét, legalábbis egyelőre – hangsúlyozta Dmitrij Rogozin. A politikus hozzátette: ha a NATOban továbbra is úgy találják, hogy a békefenntartók ellen tüzet nyitó Szaakasvili tagságra méltó, akkor nem kár a katonai szervezetért. Moszkva hamar rendezni kívánja a függetlenség elismerésével jogi vákuumba került, 15 éven át békefenntartóként jelen lévő orosz erők helyzetét is, k atonai együttműködés aláírását kezdeményezve DélOszétiával és Abháziával. A hivatalos kijevi reagálásokat a felháborodás és a félelem jellemzi. A külügyminisztérium közleményében egyértelműen elítéli Moszkva lépését, azt a nemzetközi normák durva megsér téseként minősíti. A külügyi tárca által megfogalmazott dokumentumban rögzítik: az Orosz Föderáció megsértette az ENSZ alapokmányát, ami annál is inkább veszélyes, mivel ezt a Biztonsági Tanács állandó tagjaként tette. Az orosz döntés ellentmond a Függet len Államok Közösségének létét szentesítő egyezményeknek is. Az 1991ben és 1994ben aláírt dokumentumok ugyanis kimondják a tagországok területi szuverenitását, a határok sérthetetlenségét – áll a külügyi tárca nyilatkozatában. Egészen más véleményen va n Viktor Janukovics. A Régiók Pártjának vezetője a Podrobnosztyi értesülése szerint kijelentette: Ukrajnának támogatnia kell Abházia és DélOszétia népének függetlenségi törekvéseit. Az, hogy Oroszország elismerte a két terület önállóságát, a koszovói tört énések egyenes következménye – vélekedett az ellenzéki politikus. Viktor Juscsenko viszont másként látja a helyzetet. Bármely európai ország területi egységének megsértése azt jelenti, hogy a jövőben ez akármelyik állam esetében, tehát Ukrajna esetében i s, megtörténhet – figyelmeztetett az államfő. Több ukrán politikus és elemző figyelmeztet: amennyiben Moszkva területszerző akciója visszhang nélkül marad, Oroszország következő lépése a Krím elszakítása lehet. vissza KISZóösszeállítás
