Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-29
16 Nehéz helyze tbe hozott bennünket a szerb országgyűlés. Folyamatos törvénysértést követett el azáltal, hogy elhanyagolta a kisebbségek ügyeinek törvényes rendezését. Két felelős politikusunkat szintén felelősség terheli a helyzet ilyen alakulása miatt. Az egyik Józsa L ászló, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki ma is gyakorolja a testület elnöki posztját, a másik pedig Korhecz Tamás tartományi illetékes titkár, akinek legalább a tartományi képviselőház előtt fel kellett volna vetnie a kisebbségi nemzeti tanácsok újravála sztásának kérdését, hogy a szerbiai törvényhozást a helyzet megoldására sarkallja. Nehéz helyzetünkben, mi érintett magyarok azon választás előtt állunk, hogy e törvénytelenségbe beletörődve részesei legyünk a törvénysértésnek, s helyzetünk romlásának is, vagy összefogva, mint az elmúlt választások idején, amikor három pártunk megalakította a Magyar Koalíciót – vagy ha lehet: még jobban összefogjuk erőinket – , s kezdeményezőként fellépve megtegyünk legalább annyit, hogy saját nemzetiségünk érdekében meghozz uk a szükséges döntést. Ez pedig a következő lehet: 1. Kimondjuk a Magyar Nemzeti Tanács feloszlatását. 2. Ideiglenes nemzeti tanácsot választunk. Alulírott civil szervezetek vezetői a nyilvánossághoz fordulunk, s amennyiben szeptember közepéig nem akad ke zdeményező a jelzett két pont végrehajtására, mi magunk hívjuk össze az általunk érdekelteknek vélteket. Kezdeményezésünk annál is indokoltabb, mert – az eddig tapasztaltak alapján – fennáll a veszély, hogy a szerb parlament működésképtelenné válik a már hetek óta tartó obstrukció miatt, s abban az esetben, ha ez kiszámíthatatlan ideig elhúzódik, az ország exlex állapotba kerül. Abban az esetben azonban, ha lesz működőképes nemzeti tanácsunk, saját dolgaink nagy részét hathatósan intézhetjük még az általán os országos zűrzavarban is. Szükségesnek tartjuk, hogy kezdeményezésünkről tájékoztassuk Svetozar Čiplićet, a szerb kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterét, valamint az EU magyar képviselőit is. Papp Ferenc, a Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlé kvédő Egyesület elnöke Matuska Márton, az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület elnöke Bozóki Antal, az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségügyi Civil Szervezet elnöke Matuska Mária, az Újvidéki Magyar Olvasókör elnöke Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke Újvidéken, 2008. augusztus 27én. vissza Fiatalok szemével: DélSzlovákia és ÉszakMagyarország kapcsolata Felvidék.ma 2008.08.29. Szerkesztőségünk folyamatosan közli a Budapesti Corvinus Eg yetem Gazdálkodástudományi Kar hallgatóinak - publikálásra jóváhagyott - dolgozatait. Ez alkalommal Drahos György írását adjuk közre, Regionális együttműködés - DélSzlovákia és ÉszakMagyarország kapcsolata címmel. Révkomáromban a Budapesti Közgazdaságtud ományi Egyetem (mára Budapesti Corvinus Egyetem) és a Budapesti Műszaki Egyetem által 2001ben megindított közgazdász- és informatikus képzés jó lehetőséget szolgáltatott azon szlovákiai magyar fiatalok számára, akik anyanyelvükön és mégsem Szlovákiát elha gyva szerették volna egy jó nevű egyetem diplomáját megszerezni. Az egyetemi képzésre mindig is úgy gondoltam, mint egy eszközre, ami segítségemre lesz abban, hogy jól fizető munkahelyet találjak. Az a véleményem, hogy annak hiányában eleve nem is jöhetek szóba bizonyos munkakörök betöltésére. Ennek nem az a feltétlen oka, hogy nem vagyok birtokában a megfelelő képességeknek, hanem az, hogy az egyetemi végzettség bizonyos helyeken alapvető elvárás. Arról nem is beszélve, hogy az egyetemi képzés része a nye lvoktatás és a nyelvvizsga letételének kötelezettsége, amely szintén elvárás a munkáltatók részéről. Egy, esetleg több nyelv ismerete manapság nem kirívó előny, hanem alapvető igény egyes munkahelyek betöltésénél. Igaznak tartom azonban, hogy egy egyetemi diploma birtoklása nem egyenlő azzal, hogy az adott egyén rendelkezik is a megfelelő tudással. Az állásinterjúk általában több szakaszból állnak, és az ezeken elért együttes eredmény határozza meg, ki a legalkalmasabb. Az ezekből levonandó következtetés v éleményem szerint az, hogy az egyetemi diploma megléte nem biztosíték egy kívánatos munkahely megszerzésére, hiánya azonban eleve megfoszt bizonyos pozíciók betöltésének lehetőségétől. Amikor úgy határoztam, hogy nem szlovák nyelven szeretnék továbbtanuln i, hanem anyanyelvemen - magyarul, tudtam, hogy az esetleg azzal járhat, hogy főleg Magyarországon tudok álláslehetőségekhez jutni. Érdekes kérdés, hogy milyen előnyei vagy hátrányai vannak a magyarországi munkavállalásnak a szlovákiaival szemben. Szlová kia bevezette az egységes adókulcsot az ország versenyképességének javítására. Ez azt jelentette, hogy a személyi jövedelemadót is az alacsonynak számító 19 százalékon állapították meg. Ez egy hatalmas előnye
