Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-29
11 B.Cs.: – Egy külön népszerűsítő csomagot kell majd kidolgozzunk a Székelyföld számára, vonzóvá kell tegyük, eladhatóvá kell tegyük az itt termelt pityókát, az itt termelt tejet, az itteni turisztikai látványosságokat. Ezek mind olyan problém ák, amelyekre oda kell figyelnünk, hogy megfelelő nyitottságot és megfelelő vonzást tudjunk teremteni. A különféle problémákat a gyökereiknél kell kezeljük: legyenek jó térképek, legyenek információs anyagok, legyenek letölthető aktuális programkínálatok . Egy sor dologban le vagyunk maradva, a két megye az elmúlt 18 évben nem igazán akarta használni a modern kommunikációs eszközöket. T.S.: – „Székelyföld zártsága – mert van egy viszonylagos zártsága – előnyére vált, mert meg tudta őrizni azokat a hagyom ányos értékeit, amelyeket sok más régió nem tudott megőrizni. Meg tudta őrizni például azt, hogy helyenként a pödrött bajuszú bácsik székely harisnyában járnak templomba. Ez nem csak hagyományőrzés szempontjából fontos, ma már turistacsalogató kuriózum is, ha úgy tetszik. Az elmúlt időszakban többször megfogalmazódott, hogy az igazi megoldást a két megye egy térségbe való olvadása jelentené. Mi erről a véleményük? B.Cs.: – Én azt látom, hogy ha a két megye közigazgatása megtanul közösen dolgozni, ha aká r a gazdasági, akár a civil élet szereplői is elkezdenek együttműködni, akkor már lebontottuk a megyehatárokat, és ha netalán az államelnöknek az az elképzelése, hogy az alkotmányt kéne módosítani – erre létrehozott egy tanácsadói munkacsoportot is – , akko r egyik célkitűzés a megyék számának a csökkentése lesz. Akkor, azt hiszem, nem lehet túl magas cél az, hogy Székelyföld egy közigazgatási egységgé váljon. T.S.: – Ez egy jó ötlet olyan szempontból, hogy itt van a lehetőség arra, hogy az eurórégiókat meg próbáljuk átrajzolni – persze ezt ma már modern értelemben kell látni, nem a szó klasszikus értelmében. Ilyen szempontból az volna az egyik legfontosabb törekvés és lépés, hogy úgy rajzoljuk meg a gazdaságfejlesztési eurórégiókat, ahogy azt mi is szeretné nk, vagy legalábbis az ott lakó személyek szeretnék. Ez a decentralizáció elve, és ilyen szempontból teljesen kézenfekvőnek látszik. Amennyiben ezek megvalósulnának, már azt mondhatnánk, hogy Székelyföld az autonómia előszobájában lenne? B.Cs.: – Én az t látom az autonómia megvalósításának, hogy ezek után egy speciális jogszabállyal ez a megye kell kapjon valamilyen plusz jogosítványokat, amiket az itteni közösség közvitán keresztül magáénak tart, és ettől kezdve megvan az a közigazgatási egységünk, amel yről olyan sokat beszélnek a politikusok. T.S.: – Meg kell nézni például DélTirolban, ahol személyesen is jártam, hogy azután, miután lecsillapodtak a kedélyek és ez gazdasági fellendülést hozott, a társadalom megnyugodott, értelemszerűen szívesen és jo bban tudott dolgozni a saját helyén. Nyilván az út elején járunk, és fontosnak tartom azt, hogy Székelyföldben gondolkodjunk,és ezt a gondolatot társadalmasítsuk. Ez azt jelenti, hogy nyilván nem csak a politikusok vagy a közéleti szereplők kell ezt a ké rdést magukénak érezzék, hanem az emberek is. vissza Markó: az RMDSZ lezárta az EMNTvel a tárgyalásokat a parlamenti választásokról [15:05; 28.8.2008] „Tegnapelőtt közölte velem Tőkés László, hogy nem tudják vállalni az aláírást. Kevesellték a helyeket, legalábbis én ilyen érveket kaptam tőlük” - mondta Markó Béla mai, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján, egyben hivatalosan bejelentve: végleg lezárta az RMDSZ azokat a tárgyalásokat, amelyeket az EMNTvel kezdemén yezett az őszi választási összefogásért. Az RMDSZelnök azonban továbbra sem zárja ki a továbbiakban az együttműködést, hangsúlyozva, hogy csak az őszi választási összefogásról nem tudtak megegyezni a Tőkésféle politikai csoportosulással.
