Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-28
10 emberi jogi minisztérium megalakulása. Ugyanakkor Varga Lászlót, szintén a VMSZ képviselőjét, megválasztották a szerb parlament európai integrációsügyi bizotts ágának elnökévé, ami bizonyítja, hogy a magyar képviselők nemcsak kisebbségi kérdésekkel fogalakoznak, hanem hozzájárulnak Szerbia EUs közeledéséhez is. Pásztor kitért az ún. read misszió veszélyeire, de elégedettséggel szögezte le, hogy egyelőre nem észl elhető az EU országaiból távozni kényszerülő polgárok Vajdaság területére való betelepítése. Az alkotmány 78. szakasza egyébként is tiltja az etnikai összetétel erőszakos megváltóztatását. Mint a VMSZ parlamenti képviselője mondta, a következő években is f igyelemmel követik majd az említett szakasz betartását. A Kacinnal folytatott beszélgetés során Pásztor öt olyan kérdést emelt ki, amely közvetlenül befolyásolja a nemzeti kisebbségek, azon belül pedig a vajdasági magyarok helyzetét. Továbbra sincs köztárs asági törvény, amely szabályozná a nemzeti tanácsok státusát és pénzelését. Ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, hiszen egyes tanácsok mandátuma már másfél éve lejárt. A kisebbségi műsort sugárzó elektronikus médiumok magánosításával kapcsolatban az illet ékesek egyeztetni akarják az önkormányzatokról szóló törvényt a műsorszórási törvénnyel, holott ennek fordítva kellene történnie. Az önkormányzatokról szóló törvény, amelyet előbb hoztak meg, lehetővé teszi, hogy az önkormányzat alapítója legyen azoknak a médiumoknak, amelyek kisebbségek nyelvén is sugároznak műsort. A műsorszórási törvény pedig ennek gátat emel. Nem engedhetjük meg, hogy az, amit kiharcoltunk, hiábavalóvá váljék – mondta Pásztor. Továbbá szót ejtettek arról, hogy a nemzeti kisebbségek tagj ainak még mindig nem jut elegendő hely az állami szervekben, mint amilyen pléldául a bíróság, az ügyészség, a rendőrség stb. Elhangzott még, hogy a nemzeti kisebbségi intézmények pénzeléséhez a tartományi költségvetésen kívül, a köztársasági költségvetés e szközeivel is hozzá kellene járulni. Pásztor elmondta Kacinnak, hogy a VMSZ parlamenti képviselői az eddiginél is erőteljesebben kezdeményezik a nyelvhasználatról szóló új törvény mielőbbi meghozatalát, hiszen a mostani törvény 1991ből származik és számos hiányosságot hordoz magában. Például a bírósági pereket csak első fokon lehet a nemzeti kisebbségek nyelvén lefolytatni. Kacin szerint Vajdaság Szerbia rejtett európai ütőkártyája. Ezzel Pásztor egyetértett és kihangsúlyozta, hogy a VMSZ képviselői teljes erőbevetéssel küzdenek azért, hogy Vajdaság önálló régióvá váljék, ami tovább növelné a tartomány erejét és súlyát. Kacint érdekelte, hogy Belgrádban kezdike elfogadni a Vajdaságban 1944/45ben történt mészárlások tényét. Pásztor elmondta neki, hogy ezze l sajnos csak tudományos körök foglalkoznak, noha – mint hangsúlyozta – egyértelmű tény, hogy a partizán vérengzések során mintegy 20 ezer ártatlan, zömében magyar civilt végeztek ki, de német, horvát, bunyevác, sőt „politikailag nem kívánatos” szerbek is akadtak az áldozatok között. Pásztor szükségesnek tartja, hogy a szerbiai parlamentben megfelelő dokumentum formájában elismerjék mindazt, ami akár 1941ben, akár 1944/45ben történt, és ily módon végre lezáruljon a múltnak e sötét és tragikus fejezete, ug yanúgy, mint ahogy az már a vajdasági parlamentben megtörtént. Setyerov Zorán vissza Szilágyi: Az RMDSZ nem akar megegyezni MNO 2008. augusztus 27. 13:00 Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ez év júniusában párbeszédet indítvá nyozott a politikai vezetők között. Amikor világossá vált, hogy az RMDSZ és az MPP nem tudnak megegyezést kötni az őszi parlamenti választások ügyében, az EMNT, a tárgyalások kezdeményezője megpróbálta pontosan felmérni, hogy vane igazi szándék a megegyezésre. Az Erdélyi M agyar Nemzeti Tanács közleményében úgy fogalmaz: a tárgyalássorozat jelenlegi fázisában világossá vált számukra, hogy az RMDSZ valójában nem akarta a megegyezést. „Az eddig gyakorolt egypárti egyeduralom feltétlen továbbélésében érdekelt, és még mindig nem kívánja tudomásul venni sem a tavaly őszi európai parlamenti választások, sem pedig az idei helyhatósági választások eredményét.” „Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy szembeszökő változás volt tapasztalható a Markó Béla bálványosfürdői javaslata, vala mint az RMDSZvezetők utóbbi napokban tett nyilatkozatai között. Ma már egészen világosan látszik, hogy az RMDSZ nem csupán az említett választások eredményeit hagyja figyelmen kívül, hanem olyan elvi kérdésekben is jelentősen eltér a felfogása, mint amily en a közösségi önrendelkezés, Székelyföld területi autonómiája és más stratégiai célkitűzések” – áll a dokumentumban.
