Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-27
33 aláírói arra kötelezték magukat, hogy összehangolják vízumpolitikájukat, és kölcsönösen elfogadják a más tagországok hatóságai által kibocsátott belépési engedélyek et. A gyakorlatban nehéz lesz megakadályozni, hogy ha valaki koszovói útlevéllel a schengeni határok mögé kerül, ne lépjen be Szlovákiába. A szlovák nemzeti határokon ugyanis tilos az ellenőrzés, így például Párkánynál bárki átsétálhat a Duna egyik oldalá ról a másikra. Más kérdés, hogy ha valahol meg kíván szállni és a hotelban kérik az útlevelét, vagy netán közúti ellenőrzésnek vetik alá. A koszovói beutazó orvosi ellátásban sem részesülhet. Ilyen esetekben - a dolgok jelenlegi állása szerint - kiutasítás sal zárul a történet. A Koszovóban élő szerb kisebbséget sem ez, sem a volt szerb tartományt sújtó egyéb hátrányos megkülönböztetés nem érinti. A koszovói alkotmány ugyanis megengedi a kettős állampolgárságot, így ők rendszerint szerb útleveleiket használ ják. A történtek ismét felvetik az egységes EUkülpolitika hiányából adódó visszás helyzet tarthatatlanságát. Pozsony egyszerűen a nemzeti törvényeit alkalmazza, amelyeket azonban alá kellene rendelnie a közösségi szabályozásnak. Brüsszelnek viszont nincs eszköze a szankcionálásra. Gazdasági ügyekben van mód bizonyos támogatások megvonására, de az egységes külpolitika hiánya miatt nem lehetséges a büntetés. A másik, most már szembeötlő jelenség az a bensőséges viszony, amely a háttérben Pozsony és Belgrád között alakult ki. A Szlovák Köztársaság fejlesztési segélyéből a legnagyobb összeget a Vajdaságban élő ötvenezer fős szlovák közösség kapja, de ezen kívül külön támogatást nyújtanak a Szerb Köztársaságnak is. Pozsonyban már az önálló Szlovákia kikiáltásá nak első pillanatától kezdve átfogó Balkánpolitika létezik, amit az egymást követő kormányok mindegyike a magáénak vall. Ebben pedig igen fontos szerep kap a PozsonyBelgrádtengely megerősítése. hetiválasz.hu vissza A Szl ovák Köztársaság Elnökének Érme és az Andrej Hlinkarend Felvidék 2008.08.26. Ivan Gašparovič köztársasági elnök rövidesen új kitüntetéseket adhat át. A Smer képviselői törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be a parlamentbe, amely értelmében létreh ozzák a Szlovák Köztársaság Elnökének Érmét. Az államfő minden évben Szlovákia megalapításának évfordulóján, január elsején tüntetheti ki az éremmel azokat, akik jelentős érdemeket szereztek az állam létrehozásában és irányításában, a gazdaság, az önkormá nyzatiság, az oktatásügy és a kultúra, valamint a közbiztonság fejlesztése terén. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, akkor a jelenlegi köztársasági elnök már át is adhatja az első ilyen érmét az arra méltó személyeknek 2009. január elsején. A Dušan Ja rjabek és Mojmír Mamojka nevéhez fűződő törvénymódosítási javaslat az Andrej Hlinkarend újbóli odaítélésével is számol. A rendet 2003. január 1ig adták át. A javaslat szerint ismét azon szlovákok kapnák meg, akik valamilyen rendkívüli módon hozzájárultak Szlovákia megalakulásához. Hasonlóan, mint a múltban, az Andrej Hlinkarend is három fokozattal számolna, a legnagyobb pedig az első fokozat lenne. A Pénzügyminisztériumnak azonban van megjegyzése a kitüntetésekkel kapcsolatban, ugyanis a javaslatot bete rjesztők elfelejtettek jelentést kidolgozni arról, hogy az állami költségvetés számára mennyire lenne megterhelő ezen kitüntetések átadása. A parlament a javaslattal a szeptember 9én kezdődő ülésén foglalkozik majd. Ha a képviselők többsége igennel szavaz a smeres javaslatra, akkor az idén novemberben már érvénybe is léphet. Felvidék Ma, Pátria, sk vissza
