Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-05
8 Az ukrán kormányfő a Técsői járásban található Tereszvára is ellátogatott, ahol a lakóházak többsége még szombaton is vízben állt – adta hírül a Megyei Közigazgatási Hivatal sajtószolgálata. Oleg Havasi a Megyei Közigazgatási Hivatal elnöke beszá molt a kormányfőnek az áradások következtében kialakult helyzetről, az árvízkárok felszámolását célzó intézkedésekről és az eddigi eredményekről. Julija Timosenko, Oleg Havasi és az Állami Vízügyi Igazgatóság elnöke Vaszily Sztasuk helikopterrel utazták k örbe a megye árvízsújtotta járásait, miközben ellenőrizték a megye árvízvédelmi rendszerének állapotát. A Korrespondent.net internetes hírportál értesülései szerint az ukrán kormányfő kárpátaljai sajtókonferenciáján pozitívan értékelte az árvízkárok felsz ámolására irányuló intézkedések eredményeit, és egyúttal megígérte, hogy a kormány teljes mértékben kész finanszírozni a kárpátaljai árvízkárok felszámolását és a helyreállítási munkálatokat. Forrás: Kárpátinfo.net vissza N emzeti összefogást sürget az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács MNO 2008. augusztus 4. 14:35 Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mély sajnálattal vette tudomásul, hogy türelmes közvetítő erőfeszítései ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar P olgári Párt közötti választási együttműködésre irányuló tárgyalások eredmény nélkül értek véget – áll a szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Úgy tűnik, hogy a versenypárti logika korlátai között megrekedt politikusaink képtelenek felül emelkedni a pártpolitikai szempontokon és megérteni a számbeli kisebbségi létünkből fakadó nemzetpolitikai kényszereket. Az EMNT a dolgok alakulása rendjén mérsékelt derűlátással nyugtázta, hogy Markó Béla és Szász Jenő pártelnökök kezdeti, kategorikusan k izárólagos álláspontjaikat felülbírálva utóbb mégiscsak belementek a kezdet kezdetén megszakadt tárgyalások folytatásába. Azonban már a második tárgyalási fordulóra is árnyékot vetett az a körülmény, hogy az EMNT harmadik félként való bekapcsolódását a tov ábbi megbeszélésekbe mind az RMDSZ, mind az MPP elhárította – számol be közleményében az EMNT. Leszögezik: a jelek szerint az egypárti beidegződéseitől szabadulni képtelen RMDSZ valójában eleve nem is szándékozott megállapodásra jutni az MPPvel, hanem cs ak ennek a vitorláiból kívánta kifogni a szelet szokványos egységretorikájával, illetve a polgári oldal szavazótáborának elbizonytalanítása által. Erre vall legfőképpen az a diktátumszerű megállapodástervezet, melyet az RMDSZ egy nappal a legutóbbi marosvá sárhelyi tárgyalás után kívánt ráerőltetni a Magyar Polgári Pártra. Az MPP hat bejutó helyre vonatkozó „matematikai” érvelése sem kedvezett az esetleges kompromisszumos megoldásnak, főleg miután az első tárgyalási fordulóban – a politikai realitásokkal nem számolva – a választási koalícióhoz ragaszkodtak, ezáltal gyengítve saját tárgyalási pozíciójukat. Ezt a motívumot utóbb az RMDSZ elnöke látványos módon ki is használta. Túl azonban minden bírálaton és pártérdeken, a megegyezés sikertelenségének a legfőbb vesztese maga az erdélyi magyar közösség, akinek legfőbb elvárása továbbra is: a nemzeti összefogás. Kijelentik: az EMNT továbbra is meg van győződve afelől, hogy a Magyar Polgári Párt megjelenésével intézményesült politikai pluralizmus fontos értéket je lent az erdélyi magyar társadalom demokratikus berendezkedése szempontjából. Ezzel együtt az is nyilvánvaló, hogy a demokratikus pluralizmus nem szabad, hogy akadályt jelentsen olyan esetekben, amikor a közösségi érdek hatékony képviselete egységes fellépé st igényel. Az erdélyi magyar demokratikus rendszerváltozásnak olyanképpen kell végbemennie, hogy a nemzeti egység és a demokratikus szabadság ne kerüljenek szembe egymással. Mindezeket figyelembe véve – áll a közleményben – az EMNT további erőfeszítéseke t tesz egy olyan társadalmipolitikai környezet és légkör kialakítása érdekében, amely a pártpolitikai különbözőségeken felül álló nemzetpolitikai kérdésekben megegyezésre és együttműködésre kényszeríti a pártpolitikai szereplőket. Ennek értelmében megkere séssel fordul nemcsak a pártokhoz, hanem velük együtt a tavalyi európai parlamenti választásokon eredményesen összefogott civil szervezetekhez is – azzal a feltett szándékkal, hogy a rendelkezésre
