Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-25
25 biztosításokhoz nyú jtana 40 százalékos támogatást, ez azonban hazai vélemények szerint nem lenne kellően vonzó a magas díjak miatt. Emellett a biztosítók számos elemi csapásra (például az aszályra vagy az árvízre) nem szívesen kötnek biztosításokat. Ezért az FVM fenntartaná a tavaly létrehozott nemzeti agrárkárenyhítési rendszert, de a termelők számára az eddigi önkéntesség helyett kötelező tagságot írna elő, miközben az előírt befizetéseket csökkentené – húzta alá Gőgös Zoltán. Az agrártárca nem ért egyet azzal, hogy a brüs szeli tervek szerint az egy gazdaságnak folyósítható támogatás nem lehetne kisebb 250 eurónál, illetve az egy hektárnál kisebb gazdaságok nem kaphatnának közvetlen kifizetéseket. Mivel a mai minimális birtokméret 0,3 hektár, a változtatásokkal több termelő elesne az EUpénzektől. Szeptember 21 – 23án a franciaországi Annecyben találkoznak az EUtagállamok mezőgazdasági miniszterei, hogy informális tanácskozás keretében indítsák útnak a vitát az unió 2013 utáni agrárpolitikájáról. A rövidebb távú változtatáso kat célzó állapotfelméréssel kapcsolatos vita folytatására miniszteri szinten először a szeptember 29 – 30i brüsszeli mezőgazdasági tanácsülésen lesz lehetőség. HL – UGy Francia prioritás az agráralku Az EU soros elnöki tisztét december végéig betöltő Franc iaország négy prioritása között szerepel a májusban előterjesztett európai bizottsági javaslatokról szóló megállapodás tető alá hozatala. A júliusi agrárminiszteri tanácsülésen egy kérdőív segítségével próbálták felmérni az egyes tagállami álláspontokat; e zek meglehetősen nagy szórást mutattak. A politikai megállapodás az év végéig ennek dacára nem kizárt, s hazánk számára biztató lehet, hogy a francia és a magyar érdekek a mezőgazdasági politika terén általában közel állnak egymáshoz. Munkatársainktól Viszályt szított a vajdasági alaptörvény Magyar Hírlap 20080825 Háborog a szerb nacionalista ellenzék a készülő vajdasági alaptörvény miatt, amely bővítené a tartomány autonómiáját. A magyarok támogatják a tervezetet. Bár az új vajdasági alaptörvényne k még csak a munkaváltozata készült el, a centralizmus hívei máris kongatják a vészharangot. A Vojislav Kostunica volt kormányfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) követeli az előkészítésben kulcsszerepet játszó, kormányzó Demokrata Párttól (DS), hogy v onja vissza a dokumentumot, mert az szerintük szétzúzná Szerbiát, és leraknák vele a "Vajdaság Köztársaság" alapkövét. Az Új Szerbia (NS) alkotmányellenesnek tartja a javaslatot, és attól tart, hogy a tartomány ezáltal állam lenne az államban. A radikális ok (SRS) még nem nyilatkoztak, de ezek a formációk együttesen sem tudnák megakadályozni a dokumentum elfogadását, mert a DSnek, a G17 Plusnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) és a Vajdasági Szociáldemokrata Ligának (LSV) abszolút többsége van a tar tomány parlamentjében. Noha a szövegben semmi sem utal arra, hogy megváltozna a tartomány Szerbián belüli alkotmányos helyzete, a nacionalista pártok mégis hibásnak tartják az autonómiakeret bővítését, így például azt, hogy az eddigi végrehajtó tanácsot k ormány váltja fel, az úgynevezett reszorttitkárságok pedig minisztériumokká alakulnak át, vagy hogy az újvidéki képviselőház tartományi hatáskörű törvényeket hozhat. Az is újdonságnak számít, hogy az országos alkotmánnyal ellentétben, amely Szerbiát lényeg ében nemzetállamként határozza meg, a leendő tartományi alaptörvény polgári alapokra épít, és nem tesz különbséget a többségi és a kisebbségi nemzetek között: a Vajdaságot a benne élő polgárok autonóm tartományának minősíti. A VMSZ határozottan támogatja a DS tervezetét, a két párt szakértői szinten egyeztet a részletekről. A tartományi hatalmi koalíció többi pártja is egyetértését fejezte ki az alaptörvénnyel kapcsolatban. A szociáldemokraták még tovább bővítenék a hatásköröket, és elnököt állítanának a t artomány élére. Megkérdeztük Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke: A vajdasági parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve reálisnak tűnik, hogy a tartományi képviselőház végül megszavazza ezt a kompromisszumos statútumjavaslatot.
