Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-25
14 - Ez a kérdés azért is érdekes, mert elterjesztették azt a hírt, hogy a Magyarországon élő magyar ság megtagadta az anyaország határain kívül élő testvéreit. Hallgathattuk, micsoda szégyen, hogy nem álltunk ki egymásért, miközben ezek szerint ez a rémhír sem igaz! - Ez a legszörnyűbb! Gondoljuk el, voltaképp ügydöntő erejű volt a népszavazás, még olyan körülmények között is, hogy a miniszterelnök és az egész kormánypárt riogatta Magyarország népét, másfél nappal a népszavazás előtt pedig Gyurcsány a Televízióban a nagy vitaesten arra biztatta nézőit, hogy maradjanak otthon, ne menjenek el szavazni, ha j ót akarnak! Ilyen lelkiállapotban is ügydöntő erejű volt a népszavazás, ha ezt a hatszázezer szavazatot a helyére tehettük volna. Vagyis nem a nemek oldalára, hanem az igenek oldalára. Gondoljunk bele, micsoda szörnyű csapást mértek ezek a csalók a magyar nemzetünkre! Hányszor ostorozták és ostorozzák ma is egymást a magyarok: megtagadtad magyar testvéred, áruló vagy, lelketlen vagy, eszement vagy. S hányan mondták már ki, hogy itt nincs is magyar nemzet, mert minden szertefoszlott. - Augusztus 1620a köz ött zajlott a Magyarok Világszövetségének VII. Világkongresszusa, ahol önt újraválasztották az MVSZ elnökének! Gratulálok! Az ötnapos tanácskozáson 12 konferencia keretében vizsgálták komoly szakemberekkel karöltve legégetőbb nemzeti sorskérdéseinket. Fogl alkoztak a Szent Korona tannal, gróf Teleki Pál halálának körülményeivel. - Trianon újraértékelésével, Magyarország kifosztásával, az államiság nélküli népek szerepével az Európai Unióban, vagy például a magyar őstörténettel. - Többféle határozat is szül etett. Melyiket tartja a legfontosabbnak? - Mintegy 12 határozat született a Zárókonferencián. Ha azt kérdezi, melyiket tartom a legjelentősebbnek, akkor minden kétséget kizáróan a magyar önrendelkezési nyilatkozatot emelem ki. A Magyarok Világszövetsége Kongresszusa már alapítása, 1929 óta a legátfogóbb legitimitású magyar köztestület. Összehasonlításképp a budapesti Parlament legitimitását csak a mai, csonka Magyarországból meríti. A Világkongresszus viszont a világ magyarságát képviseli, beleértve a mai Magyarországot is. 1920. június 4én szétszabdalták Magyarországot, 1944. március 19én német katonaság szállta meg országunkat. Azóta sem adták vissza a magyar nép önrendelkezési jogát. Ha ezen a helyzeten felül kívánunk kerekedni, akkor a magyar nemzet nek is azt kell tennie, amit az európai nemzetek egész sora megtett az elmúlt 1015 évben. Az ötmilliós szlovákság, a négymilliós horvátság, a kétmilliós Szlovénia, az ötszázezres Montenegró önálló államot alapított. Skócia előbbutóbb bejelenti függetlene dését Angliától. A walesiek, épp itt, a Magyarok VII. Világkongresszusán, az Államiság nélküli népek és nemzetek konferencia keretén belül nyilatkoztatták ki egyértelműen, hogy önálló állami létre törnek. Ugyanez jellemző a katalánokra, a baszkokra. Ha teh át figyelünk az európai népekre, úgy tűnik, hogy egyedül mi, magyarok vagyunk azok a páriák, akiknek nemhogy nem adatott meg a lehetőség bajaik orvoslására, hanem még ki sem mertük mondani, hogy igényt tartunk az önrendelkezésre. Ezért tartom ezt a nyilatk ozatot a legjelentősebbnek. Ha azt kérdezi, melyik volt a legfigyelemreméltóbb határozat, akkor azt kell mondanom: az a nyilatkozat, amellyel a Világkongresszus JensPeter Bonde európai parlamenti képviselő és frakcióvezető bejelentését üdvözölte. A dán k épviselő a zárónapra juttatta el üzenetét. Eszerint az írországi népszavazás miatt megbukott lisszaboni szerződés megszabta európai modell helyett új, konföderatív államszövetségre alapozó modellt kívánnak kidolgozni, amelynek középpontjában Magyarország S zent Koronájának értékrendje és közjogi elvrendszere áll. Ha azt kérdezi, melyik a leghasznosabb határozat, azt mondom: az, amely követeli, hogy a magyar állam hozza nyilvánosságra a magyar államadósság hiteles történetét, amelyből kiderül, kik a felelős ök azért, hogy ez az 1500 milliárd forintnyi kamatteher évről évre apasztja Magyarország költségvetését. Mintha szívnák Magyarország vérét! Ezt végre tisztán kellene látnia minden magyar adófizetőnek! Nem kevésbé fontos: a Kongresszus elhatározta, hogy gr óf Teleki Pál halálának körülményeit mindenképp, egyértelműen tisztázni kell, mert az életének és halálának szentelt konferencián hitelt érdemlő bizonyítékokat tártak elénk, mely szerint a volt miniszterelnök nem öngyilkos lett, hanem meggyilkolták. - Ezt a kérdést azért tartom magam is fontosnak, mert feltehetően több kiemelkedő magyar államférfi nem természetes halállal halt meg, gondolok elsősorban gróf Széchenyi Istvánra, Tisza Istvánra vagy épp Teleki Pálra.
