Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-23
29 követni: az ered ményességhez Kárpátmedencei összmagyar összefogásra lenne szükség, és persze egy erős és felelős anyaországra, amivel egyelőre nem rendelkezünk. Láthattuk DélTirol esetét: ott is csak úgy jöhetett létre az autonómia, hogy az osztrákok kőkeményen fellépt ek nemzettársaik érdekében. – Miközben az EPben elkezdődött a nyári szünidő és ön éppen Kambodzsában járt, idehaza újabb nyilatkozat- és egyeztetésháború zajlott le az RMDSZ és az MPP között. Miközben kollégái, Tőkés László EPképviselő és Toró T. Tibor parlamenti képviselő kivették részüket a csatározásból, ön nemigen hallatta hangját ez ügyben. Szándékosan? – Az az igazság, hogy egyik fél sem kért fel a közvetítői, vagy tárgyalói szerepre. Persze véleményt felkérés nélkül is lehet nyilvánítani. Én már a helyhatósági választások előtt is elmondtam, hogy milyen közös elképzeléseket tartok megvalósíthatónak, de úgy látszik még éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy a felek valamilyen konszenzusra jussanak. Reméljük, a választók nem fognak addig teljesen megcs ömörleni a politikától. Már korábban is azt nyilatkoztam, hogy az MPP felvidéki mintára csatlakozhatna az RMDSZ három platformjához. A technikai kivitelezéshez azonban hiányzik a kultúra, és szerintem túl hangosak voltak az egyezség ellenzői is. Az MPP hib ájaként a gyenge kampányt rónám fel, hiszen ha többet érnek el a 15 százaléknál, nagyobb lehetett volna a kiegyezési kényszer a szövetség részéről. – Említette, hogy nemrég a TávolKeleten járt. Kambodzsát többnyire csak az amerikai akciófilmekből ismerjü k; milyen a valóság? – Az is az EPképviselők kötelezettségei közé tartozik, hogy néha elmenjenek választási megfigyelőkként a törékeny demokráciával rendelkező országokba. A kambodzsai útra nem volt nagy a tülekedés, mivel a monszumos időszakban nagyobb a sárgaság és a maláriás megbetegedések veszélye. Ott politikailag olyan a helyzet, mint a kilencvenes évek elejének Romániájában: egypártrendszer van, a köré összpontosul a hatalom, a média, a gazdaság, vagyis minden, és nagy a szegénység. Az EP azon kívü l, hogy ír egy szigorú jelentést, nem sokat tehet a rendszer megváltoztatásának érdekében. – Amikor néhány héttel ezelőtt egy újságírócsoporttal meglátogattuk Brüsszelben, azt mondta, hogy mi valószínűleg többet láttunk a városból néhány nap alatt, mint ön az elmúlt hónapokban. Ennyire elfoglalt? – Időm éppen lenne, de az alaposabb városnézést akkorra tartogatom, amikor majd kijön az egész családom. Az első időszakot igyekeztem kapcsolatteremtésre felhasználni. A munkatársaim néha sokallják is, hogy mind en meghívásnak eleget teszek, de úgy érzem, az ismeretségi kör tágítása megkönnyíti majd a későbbi munkát. A parlamenti munka reggel kilenckor kezdődik, de már nyolcra be szoktam menni a levelezést átnézni, telefonálni. Estig vagyok az irodában, Strasbourg ban az sem ritka, hogy az éjfél is a parlamentben ér. Sokan tévesen azt hiszik, Brüsszelben egész nap a tanácsteremben ülünk, de ez nem így van. Csak azok szoktak bent lenni, akik felszólalnak, egyébként csak szavazni járunk be, az pedig általában egy órát tart. A többi időt mindenki az irodájában tölti, ahonnan monitoron figyelheti a tanácsteremben zajló eseményeket. – Nagyjából a mandátuma felénél tart, milyen tervei vannak a hátralévő nyolc hónapra? – A következő, jövő júniusban esedékes kampányig nyilv án nem fogjuk tudni megváltani a világot, de mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy az egyetem és az autonómia kérdésében nyomást gyakoroljunk az itthoniakra. Ma már nem a háború, hanem a nyilvánosság és a lobbizás dönti el, milyen irányt vehet eg y ország vagy egy közösség sorsa, és ezért fontos a brüsszeli jelenlétünk. Persze az EU sem halad mindig jó irányba. Egyetlen példaként az uborka görbületének és méretének a szabályozását említeném. Ennek a nyilvánvaló őrültségnek a visszavonásában az ener giaválság is a segítségünkre sietett, és most már jó a görbe uborka is. Reméljük így járunk majd az autonómiatörekvéseinkkel is, és mi is váratlan segítséget kapunk valahonnan, miután rávettük a spanyolokat, románokat és a szlovákokat, hogy ami jó Finnorsz ágnak és Olaszországnak, az egész Európának jó lehet. vissza
