Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-23
13 Rogozin a NATOorosz kapcsolatról: ideiglenes felfüggesztésről v an szó Népszabadság • Tudósítónktól • 2008. augusztus 22. Egy nappal azután, hogy befagyasztotta az együttműködést Moszkva az ÉszakAtlanti Szövetséggel, a NATOOroszország Tanács (NRC) orosz képviselője Brüsszelből Moszkvába utazott a további konzultá ciókra. Dmitrij Rogozin hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok ideiglenes felfüggesztéséről van szó. Az orosz fél korábban jelezte, hogy a NATO kiállása Grúzia mellett elfogadhatatlan. (A grúz hadsereg augusztus 8án indított hadműveletet a formálisan hozzá ta rtozó, ám rendezetlen státuszú DélOszétiában. A térségben békefenntartóként jelenlévő Oroszország reguláris hadseregét vetette be a grúz erők ellen, majd DélOszétián kívüli grúz területeket vont ellenőrzése alá. A NATO az orosz csapatok mielőbbi kivonásá t követeli, amit Moszkva egyelőre nem teljesített.) A NATO és Oroszország kapcsolatának keretet adó, 2002 májusában létrehozott NRC valójában egy korábbi vita eredménye volt Brüsszel és Moszkva között: az NRC elődje ugyanis az 1997ben létrehozott Álland ó Közös Tanács volt, amelyben Oroszország 1999ben függesztette fel részvételét, tiltakozásul KisJugoszlávia bombázása miatt. Az együttműködés szervezett formájának újraerősítését a 2001. szeptember 11i New Yorki terrortámadás kényszerítette ki, így e lsődleges terepe a terrorizmus elleni harc összehangolása volt. Az NRC bizottságokból és munkacsoportokból áll, amelyek napi szinten vitatják meg a terrorelhárítás és az ehhez köthető határellenőrzési, illegális fegyver- és kábítószerkereskedelemmel kap csolatos kérdéseket. Ide tartozik a polgári és katonai légtérellenőrzést illető információcsere, az atomfegyverek terjedése elleni munka, de környezetvédelmi és tudományos együttműködés is. A tanács havonta nagyköveti szinten, évente kétszer pedig külügym iniszteri, védelmi miniszteri és vezérkari főnöki, alkalmanként pedig állam- és kormányfői szinten gyűlik össze. • A grúz konfliktus előtt már több vitás kérdés is felmerült Moszkva és a NATO között. - a rakétaelhárító rendszerek amerikai telepítési ter ve Cseh- és Lengyelországban. Moszkva szerint a radarállomás és a tíz elfogórakéta telepítése Oroszország ellenőrzésére irányul, Washington szerint azonban iráni támadás ellen nyújt védelmet Európának. (A közép hatótávolságú ballisztikus rakéták terjedése miatt azonban az NRC már 2003 óta dolgozik a két fél légvédelmi rendszerének összehangolásán, az elmúlt négy évben három ezzel kapcsolatos közös hadgyakorlatot is tartott Oroszország és a NATO.) Moszkva az azerbajdzsáni Gabalában lévő orosz lokátorállomás közös működtetését javasolta a középeurópai projekttel szemben. Ugyanakkor az orosz fél felvetette, hogy kilép a húsz éve kötött, a közép hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló szovjetamerikai szerződésből. - A hagyományos katonai erők európai állom ásoztatásáról szóló szerződés (CFE). Az 1990ben aláírt egyezmény zónákra osztva fel a kontinenst meghatározza az ott állomásoztatható erők számát. Moszkva módosítást követel, mondván, az aláírás óta megszűnt a Szovjetunió és a Varsói Szerződés, bővült a N ATO. A NATO tagjai azonban csak akkor hajlandók a CFE módosítására, ha Moszkva teljesíti az 1999es isztambuli megállapodásban vállalt kötelezettségeit, és kivonul a hivatalosan Moldovához tartozó, gyakorlatilag független Dnyesztermenti Köztársaság terület éről, kivonva a még részben a Szovjetunióból ott maradt nehézfegyverzetét. (A Kreml szerint ez nem kötelezettség volt csupán elvi deklaráció, hogy ezt megteszi, amint "a helyzet ezt megengedi". Moszkvában úgy látják, a terület státuszának rendezetlensége e zt most nem engedi meg.) Oroszország decemberben fel is függesztette a megállapodás teljesítését, amíg a NATOtagok nem ratifikálják a módosításokat. Igaz, a megengedett kvótát sem előtte, sem azóta nem érték el katonai erői, így a megállapodás a gyakorlat ban nem sérült. - a NATO bővítése. Moszkva elutasítja, hogy Ukrajna és Grúzia is csatlakozzon a katonai szövetséghez, amit viszont Washington egyértelműen támogat. Az együttműködés felmondása kérdésessé teszi az 1994 óta Oroszország részvételével működő P artnerség a békéért programot. Többek között Moszkva ennek alapján biztosítja a hátországot a NATO által vezetett erők afganisztáni békefenntartásához, ami orosz együttműködés nélkül nehezen biztosítható. vissza
