Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-23
11 A kormánypártok közti kapcsolat a kormányfő szerint nagyon korrekt. „Ha ellentétes véleményen vagyunk, a koalíciós tanácsülésen megvitatjuk. Nem jele ntgetjük fel, nem ócsároljuk, nem zsaroljuk egymást“ – jelentette ki a kormányfő. Szerinte a kormánypolitikusoknak elég éles az elméjük. „Ján Slota és Vladimír Mečiar is tapasztalt politikusok, akik tudják, hogy pártjuk politikai nézeteinek megvalósítása s zempontjából nagyon fontos tagságuk a kormányban. Nem látok olyan alapvető problémát, amely megzavarná munkánkat 2010ig“ – tette hozzá Fico. A kormányfő úgy gondolja, hogy röviddel a 2010es választások előtt a kormánypártok megegyeznek abban, hogy mind egyik pártnak szüksége van térre saját politikai nézeteinek kifejtésére, és mindegyik saját útján folytatja működését. „Ez minden parlamenti választások előtt normális dolog“ – gondolja Fico. A miniszterelnök szerint az államfő megválasztásának kérdésében a pártoknak tiszteletben kell tartaniuk egymást. „Ha az egyik pártnak más a véleménye, azt tiszteletben kell tartanunk. Nem támadhatom az ĽSHZDSt azért, mert nem akarják támogatni Ivan Gašparovičot, mint elnökjelöltet. Ez nevetséges lenne. De elvárom, h ogy ők is tiszteletben tartsák azt, hogy mi jó jelöltnek tartjuk Gašparovičot a következő elnökválasztásokra“ – mondta Robert Fico. vissza Árulásért kiált az Új Szerbia – Vita a Vajdaság helyzetéről NOL • Népszabadság Onlin e • 2008. augusztus 23. Éles belpolitikai vitát idézett elő Szerbiában az a hétvégén nyilvánosságra került tervezet, amely inkább érzelmileg fontos, semmint politikailag jelentős változtatások révén nagyobb hangsúlyt próbál adni Vajdaság Szerbián belül i részleges önállóságának. Az egyetlen szerb autonóm tartomány új statútumának tervezete, amelyet az országos és tartományi szinten meghatározó pozícióban lévő Demokrata Párt készített, lényegében nem változtat Vajdaságnak a szerb alkotmányban meghatároz ott helyzetén - nem adhat neki nagyobb önállóságot , de szimbolikus előírásaival növelheti a vajdaságiak öntudatát. Ez önmagában elég volt ahhoz, hogy a szerb ellenzék, elsősorban a Vojislav Kostunica volt miniszterelnök által vezetett Szerbiai Demokrata Párt és szoros szövetségese, az Új Szerbia "árulást!" emlegessen, s azzal vádolja a demokratákat, hogy destabilizálni akarják Szerbiát. A tervezetben, amelyet az újvidéki parlament - a demokraták és szövetségeseik döntő fölénye miatt - minden bizonnyal s imán elfogad őszi ülésszakán, tartományi kormányról és miniszterekről esik szó, míg eddig Vajdaságnak csak végrehajtó tanácsa és különböző reszortokért felelős tartományi titkárai voltak. Az újvidéki parlament a jövőben tartományi törvényeket hoz, a kormán y pedig rendeleteket. Az új helyi alaptörvény szabályozza a vajdasági ombudsman, valamint a tudományos és művészeti akadémia helyzetét is. Kimondja, hogy Vajdaság a Szerb Köztársaságon belüli autonóm tartomány, amely lakóinak különleges nemzeti, történelm i, kulturális és egyéb sajátosságai alapján jött létre, s vált többnemzetiségű, többkultúrájú, többvallású demokratikus európai régióvá. A statútumnak a szerb nacionalistákat erősen zavaró részei közé tartozik az a megállapítás is, hogy Vajdaság parlamen tje - amely a szerb alkotmány megszabta keretek között tevékenykedik - átmenetileg szabályozhatja azokat az országos hatáskörbe tartozó kérdéseket is, amelyekről még nem született köztársasági törvény. Ezután tartományi szinten kell határozni a tervezet sz erint a mezőgazdasággal, a víz- és erdőgazdálkodással, a területfejlesztéssel, a turizmussal, a környezetvédelemmel, a foglalkoztatással, a közlekedéssel, az oktatással, a sporttal, a kultúrával, a tudománnyal, az egészségüggyel és társadalombiztosítással, a tömegtájékoztatással összefüggő kérdések zöméről. A javaslat szerint a nemzeti kisebbségeknek - szerzett jog alapján - biztosítani kell, hogy létszámarányosan lehessenek jelen a tartományi irányító szervekben és szervezetekben. Az újvidéki parlamenten belüli külön testületként létrejön a nemzeti és nemzetiségi közösségek tanácsa is, amelynek felét a többségi szerbséghez tartozók, másik felét pedig a nemzetiségi képviselők alkotják.
