Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-22
13 Na most, kérdezi ezek után Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke a The New York Times számára írott cikkében, ugyan mi hátránya származhatna Oroszországnak, azaz milyen elrettentő erő származhatna abból, ha a NATO felmondja vele a "s tratégiai együttműködést"? Semmi, hangzik a konklúzió, mert az oroszoknak fölösleges olyan szervezetekben "együtt ülniük", legyen az a világ nyolc, legfejlettebb országának klubja (G8) vagy a NATOOroszország Tanács, ahol bennünket nem partnernek tekintene k, hanem legföljebb vacsoravendégnek. Tény és való: hiába akarták az oroszok az elmúlt években "ezt" - a válasz mindig az volt, hogy mi "azt" akarjuk. A grúziai válság abban az értelemben (is) vízválasztó, hogy ezúttal Amerikának (Koszovótól a rakétákig) egyszerűen nincs lehetősége kordában tartani Oroszországot, a begyakorolt amerikai katonapolitikai játékot maguk az oroszok játsszák el. Legalábbis ott, ahol ők az "urak". Hosszú időre szóló tanulságként ez fölvet egy nagyobb léptékű kérdést is. Amerika szavahihetőségét. Tudniillik a Grúziában foganatosított orosz katonai lépésekkel szemben az Egyesült Államok tehetetlen. Akármennyire "cukkolták" is befolyásos amerikai körök - bár amennyire tudni lehet, a külügyminisztérium profijai egyáltalán nem - Szaa kasvili grúz elnököt, hogy tegye próbára az orosz elszántságot; amikor ütött az óra, egy dolog számított: Oroszország katonai túlhatalma. Ott és akkor - és mind a mai napig. Bárki biztos tétet tehet rá, hogy sem az ENSZben, sem azon kívül nem születik oly an "megoldás", amelyik ellentétes volna az orosz érdekekkel. Érdekes és jellegzetes epizódja a történetnek Orbán Viktor immáron hivatalos levélben is kifejtett álláspontja. Számára ez a késői triumfálás ideje. Az ő olvasatában a történelem arról szól, hogy a NATO évtizeden, ha nem hosszabb időn át - ővele ellentétben, igen - n em ismerte fel, hol lakozik a fő ellenség; nacionalistákat és antiszemitákat keresett, belepréselve a Fideszt is ebbe a sémába, holott ő már akkor is tudta, mondta is, hogy az ellen Oroszországban lakozik. Ehhez bevezetőben annyit, hogy a NATO, különös t ekintettel a Jugoszláviában tapasztalható jelenségekre, a hidegháború beálltával és a Szovjetunió szétesésével valóban - és okkal - a helyi nacionalizmusokat nevezte meg "doktrinális" ellenfélnek, antiszemitizmusról azonban szót nem ejtett. Orbán ezúttal a zért mosta össze a kettőt, hogy kimeneküljön az őt (2oo1 óta) folyamatosan ért amerikai vádakból, miszerint soha nem hajlandó elhatárolni magát az antiszemita szélsőjobbtól. Most, Oroszország lelepleződése után, akár "meg is bocsátana" egykori vádlóinak. Tény, hogy Orbán Viktor azon politikusok egyike, akik az egész grúziai történetet egy független államot (Grúziát) ért orosz agresszióként kolportálják, tudomást sem véve arról, hogy mit tettek augusztus 8án Chinvaliban a grúz fegyveres erők. És olyan nyi latkozatot sem olvastam, csak őtőle, hogy mostantól fogva az egykori Szovjetunió tagországainak, továbbá vazallusainak, mindenkinek, aki NATOtag vagy oda törekszik, félnivalójuk van Oroszországtól. (Így persze Magyarországnak is.) Egyébként olyat se, hogy az amerikailengyel rakétaegyezség "válasz" lett volna a grúziai orosz intervencióra. A kettőnek semmi köze egymáshoz, leszámítva a jó levegő rontását. A Fidesz elnöke itt nagyot hibázott, biztos megmondják majd neki. Függetlenül most már attól, hogy Or bán Viktor, aki jó egy éve, rácáfolva nem is oly régi önmagára, mintegy amerikai egyenruhába öltözve, gátlás és kritika nélkül keresi az Egyesült Államok kegyeit, az oroszok (Medvegyev + Putyin) is jobban tennék, ha szembenéznének azzal, hogy grúziai "izmo zásuk" koalícióba sodorja azokat a kelet- és középeurópai kisállamokat, amelyeket riaszt az orosz katonai erő brutális megnyilvánulása. Merthogy nekik vannak emlékeik, tapasztalataik, még akkor is, ha manapság NATOtagok, és egészen nyugodtan alhatnak. vissza Nyelvüket féltik a felvidéki magyaroktól Népszabadság • Szilvássy József • 2008. augusztus 22. Dunaszerdahelyen találkoztak szerdán azok a szlovák aktivisták, akik létrehozták a Szlovák Délvidékért - Együtt élünk i tt elnevezésű civil szerveződés előkészítőbizottságát. Úgy tervezik, hogy az alakuló ülést ugyanebben a - több mint nyolcvan százalékban magyarok lakta - csallóközi kisvárosban tartják meg, valószínűleg szeptember közepén, a Szlovák Nemzeti Tanács megalaku lásának 160. évfordulóján. A szlovákságnak ezt az első nemzeti szervezetét Bécsben alapította Ludovit Stúr néhány nemzetébresztő társával. Önkénteseket toboroztak, akik önállóan, illetve az osztrák császári seregek oldalán néhány csatában harcoltak a
