Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-18
12 megállapodást. A Fidesz elnöke szerint nem kétséges, hogy ezekre megszületnének az orosz válaszlépések is: Moszkva gazdaságilag próbálná ellehetetleníteni Európát az olaj, benzin- és gázárak területén. Orbán Viktor ez után élesen bírálta azt, ahogy a magyar nyilvánosság kezeli a válságot. Szerinte az Oroszországot felmentő megnyilatkozások mellébeszélések, ezek a szocializmusból itt maradt erkölcsi relativizmusból fakadnak. "Tiszta európaiak lettünk, hiszen akár 1956ban, vagy az 1968as csehszlovákiai orosz bevonuláskor, a Nyugat első reakciója nem az agresszor határozott elítélése volt, hanem a megértő szimpátia, amellyel mentségeket keresett a szovjeteknek, hogy miért is tették, amit tettek." Ennek tanújeleként emlí tette, hogy mind a Népszabadság, mind a Magyar Nemzet oroszbarát cikkeket közöl, helyzetértékelésük azonos. Orbán Viktor szerint a kormánypárti lap hozzáállása érthető. Az ellenzéki orgánum megnyilatkozásait viszont általánosabb jobboldali összefüggésbe he lyezte. Ezek ugyanis a jobboldalon kialakult Nyugatellenes hozzáállásból adódnak. A pártelnök emlékeztetett arra, hogy a hidegháború után a nyugati politikusok, értelmiségiek, a média azt a véleményt alakította ki, hogy az igazi veszedelem, ami KözépEuró pából érkezhet, az nem a kommunista hálózatok továbbélése, hanem a nacionalizmus és az antiszemitizmus. A Nyugat nem ismerte fel, hogy a kommunista rendszer maradványai a megerősödő Oroszországtól kapott külső támogatással jelentik igazából a veszélyt. "Eh elyett a magyar jobboldalt belenyomták az antiszemitizmus és a nacionalizmus vádjába. Ennek most következményei vannak. Ha tizenöt éven keresztül csak vádak érnek bennünket, de a történelem úgy fordul, hogy a mi helyzetértékelésünk volt a helyes, akkor a j obboldalon nincs nagy lelkesedés az euroatlanti együttműködés mellett" – jelentette ki. Úgy folytatta, a magyar jobboldal pszichológiailag, érzelmileg az elmúlt tizenöt év hatására olyan állapotba került, amikor az eszével érti és tudja, hogy transzatlanti együttműködésre van szükség, de a szíve valahogy mindig elmarad ettől a felismeréstől. A sérelmeket azonban a pártelnök véleménye szerint félre kell tenni. "Bármi is történt az elmúlt tizenöt évben, bármilyen igazságtalanságot kellett is elszenvednünk, lássuk be: Oroszország felemelkedésével és a katonai agresszió útjára lépésével egy másik korszak köszöntött be. Magyarországnak biztonsági okokból szüksége van a transzatlanti együttműködésre" – mondta a Fidesz elnöke. A középeurópai országokkal kapcsola tban kifejtette, 1998 és 2002 között létezett és működött a visegrádi együttműködés, amely az európai uniós tagság elnyerése után megszakadt. Most viszont éppen az unióban lenne tere az együttműködésnek. Felhívta ugyanis a figyelmet, hogy az új európai alk otmány alapján megszűnik az egyes tagországok egyéni vétójoga. Ezután nem kell minden fontos döntéshez egyhangú szavazat, hanem ehelyett az úgynevezett "blokkoló arány" lép életbe. Így bizonyos számú állam, adott lakosságszámmal meghiúsíthatja az eredeti e lképzeléseket. "Ki mással tudnánk létrehozni ezeket, ha nem a lengyelekkel, a csehekkel és a balti államokkal?" – tette fel a kérdést. De ennek feltétele az, hogy Magyarország KözépEurópához akarjon tartozni. Ehhez kormányzati változás kell, hiszen egy ol yan hatalomnak, amely felmondta a társadalommal megkötött szerződést, nincs felhatalmazása. Elsődleges cél, hogy ezt a szerződést újra meg kell kötni, amelyhez új egyezségek sorozatára van szükség. Ez vezethet el az erős Magyarországhoz és az új középeuró pai egyezséghez is. A kerekasztalbeszélgetés másik előadója, Kazimierz Marcinkiewicz – 2005 – 2006ban Lengyelország konzervatív miniszterelnöke – szoros gazdasági kapcsolatokat sürgetett a visegrádi országok között. Példaként azt mondta, új, erős holding okat kellene létrehozni a nemzeti olajvállalatokból és pénzintézetekből. A volt kormányfő ebbe az együttműködésbe Ukrajnát is bevonná. vissza Pindroch Tamás Tovább folytatódik a csikicsuki a Szlovák Ház birtokügyében Magyar Hírlap 2008.08.18. Továbbra sem rendeződött megnyugtatóan a helyzet Pilisszentkereszten, ahol a helyszűkében lévő önkormányzat határozatban döntött arról, hogy igénybe kívánja venni a szomszédságában lévő Szlovák Ház irodahelyiségét. A szlová k kisebbség azóta sem fogadta el a határozatot, és új, regionális központot épít. Állóháború alakult ki a magyar és a szlovák kisebbségi önkormányzat között Pilisszentkereszten. Ahogy lapunk is beszámolt róla, március végén az önkormányzat úgy határoz ott, hogy a polgármesteri hivatal közvetlen szomszédságában lévő Szlovák Házban működő kisebbségi önkormányzat irodáját egy közelben lévő, felújított
