Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-18
10 Tbilisziben az egészségügyi tárca vezetője közölt újabb adatokat a grúz oldal áldozatairól, amelyek szeri nt 182en vesztették életüket a harcokban: 115 katona és 67 civil. A sebesültek száma 479, köztük 157 polgári személy. A korábbi adatok grúz oldalon 175 halottról tettek említést. vissza Prága: Nyolc óra '68ról – Cseh és s zlovák megemlékezések az évforduló alkalmából Népszabadság • Szilvássy József • 2008. augusztus 18. Prágában és Pozsonyban rendezvényeken emlékeznek meg a négy évtizeddel ezelőtti katonai invázióról. Az 1968. augusztus 21ére virradó éjjel a Varsói Szerződés öt országának csapatai megkezdték Csehszlovákia lerohanását. Ez volt a második világháború utáni legnagyobb hadművelet Európában. Szerda estétől csütörtök reggel hatig tartó műsorfolyamban idézi fel Cseh Televízió (CT) az ország 1968as katonai megszállását. - A legfőbb célunk az, hogy minél hitelesebben hozzuk nézőközelbe annak a dermesztő nyári éj szakának a drámáját és tragédiáját - közölte Katerina Fricová programigazgató a prágai közszolgálati médium eddigi legnagyobb vállalkozását ismertető sajtótájékoztatón. Így folytatta: - Összegyűjtöttük a prágai és a pozsonyi tévé archívumában őrzött dokume ntumokat, amelyek az invázió első perceitől kezdve egészen a székházunk elfoglalásáig számoltak be az eseményekről. Az osztrák tévésektől és hazai magángyűjteményekből megszereztük a rejtett kamerával készült későbbi utcai felvételeket. Emberi tragédiákat is rögzítettek munkatársaink. Több csehországi és szlovákiai városban tiltakozó polgárokat lőttek le vagy eltévedt puskagolyó végzett az egyetemistákkal, máshol pedig tankok lánckerekei tapostak halálra fiatalokat. Ezeket a képsorokat annak idején először a bécsi tévé sugározta. Először kerülnek a nyilvánosság elé a csehszlovák kommunista titkosrendőrség levéltárában megtalált felvételek is, amelyek az ellenállókról készültek. A letűnt rezsim csaknem két évtizedig igyekezett kitörölni a közemlékezetből a tö rténteket, ezért sem egyszerű a feladatunk. Az élő műsorban több neves politikust - többek között Václav Havelt, Jirí Dienstbier volt külügyminisztert és Cestmír Cisár egykori cseh házelnököt - szólaltatunk meg, s a stúdióban felcsendülnek azok a dalok is, amelyek a megszállás óráiban születtek, és morális erőt jelentettek a megszállással szemben - közölte a programigazgató. Elmondta azt is, hogy a nézők is bekapcsolódhatnak a beszélgetésekbe. Bemutatják azokat a legújabb dokumentumokat is, amelyeket a prá gai Totalitárius Rendszereket Tanulmányozó Intézet (UPSTR) munkatársai szereztek meg. - Még négy évtizeddel a történtek után is érződik, hogy a prágai tavasz leverése után csaknem húsz évig megfélemlítették és üldözték azokat, akik elítélték a megszállást. De azért már egyre többen vallanak a félmúltról. Döbbenetes fényképeket és más dokumentumokat küldtek a megszállás éjszakájáról és a következő napok felemelő és tragikus eseményeiről - nyilatkozta Milan Bárta, az intézet tudományos munkatársa. Érdeklődésü nkre elmondta, hogy legújabb adataik alapján 1968 augusztusában 108 polgári személy halt meg a megszállás következtében. Köztük három szlovákiai magyar, Pozsonyban, Kassán, illetve a csallóközi Nyárasdon (Topolníky). Az évforduló alkalmából Prágába látoga t Robert Fico szlovák államfő, aki kollégájával, Mirek Topolánekkel együtt nyitja meg a Cseh Nemzeti Múzeum dokumentumkiállítását. Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában már megtekinthető az a tárlat, amelyen Lőrincz János pozsonyi fotóművészn ek a megszállás első óráiban készült felvételei láthatók. Ugyanitt videón rögzített visszaemlékezéseken idézik fel a négy évtizeddel ezelőtti eseményeket azok az egykori szerkesztők, akik augusztus végén és szeptember első napjaiban illegális magyar nyelvű rádióadásban tájékoztatták a felvidéki magyarságot. Amikor Alexander Dubceket a szovjetek letartóztatták, a csehszlovák hadsereg Holesovban állomásozó elit ejtőernyős alakulata parancsot kapott, hogy készüljön fel a politikus kiszabadítására. A közvéle mény előtt eddig szinte ismeretlen eseményről Frantisek Sovadina, volt katonatiszt számol be könyvében, amely az események 40. évfordulója alkalmából jelent meg Csehországban. Dubcek kiszabadítását a csehszlovák katonai felderítés parancsnoksága gondolta k i. Ezek a katonák teljes fegyverzetben a közeli erdőben kiépített titkos búvóhelyre vonultak, ahol a földbe épített fabarakkokban négy napig várták a bevetési parancsot. Miután azonban kiderült, hogy Dubcek és a többi csehszlovák vezető már Moszkvában van, a tervezett kiszabadítási akciót lefújták. vissza
