Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-18
8 megfelelően. „Az elmaradt anyag pótlására az iskolai művelődési programot kell majd felhasználnunk.“ – mondta Kútik. A magyar tannyelvű iskolák főleg a magyar nyelv tan ítására használják fel a felkínált teret. A magyar nyelv oktatása megszenvedte a minisztérium rendeletét, miszerint csak kevesebb óraszámmal oktatható a nyelv. „A magyar nyelv mindenképpen ott lesz“ – mondta Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szöv etségének elnöke. Az oktatásügyi minisztériumot sok kritika érte az oktatási reformmal kapcsolatban, amelynek modernebb módszereket kellene hoznia a tanításba. Ján Mikolajnak, a tárca vezetőjének azt róják fel kritikusai, hogy túlságosan sietett a reformo kkal. Mikolaj azzal védekezik, hogy a változások egyébként is hosszú évek alatt érnek el az iskolákba, és a várakozás nem segítene az iskolák helyzetén. A reform kritikusaihoz közvetetten az iskolai szakszervezetek is csatlakoztak. Ők sztrájkkal fenyegett ek, ha az állam a tanárok többletmunkáját nem honorálja magasabb fizetéssel. vissza Erősebb a szülőföld vonzása – Csökkent a határon túli magyar fiatalok érdeklődése az anyaországi felsőoktatás iránt Népszabadság • Pintér A ttila • 2008. augusztus 18. Elmaradt a várt felsőoktatási roham a szomszédos országok EUcsatlakozása után. Korábban szakértők arra számítottak, hogy az uniós átjárhatóság megnöveli a nálunk tanuló határon túli magyar fiatalok létszámát. Általában kö zel nyolcezer külföldi diák tanul a hazai felsőoktatásban, főként a szomszédos országok állampolgárai. Ez a szám évente pár száz fővel ingadozik, de lényegében állandó. Idén enyhe csökkenés várható - derül ki az oktatási tárcától kapott adatsorból. Csupán becslése van a szaktárca határon túli magyarokkal foglalkozó titkárságának arról, hogy közülük hányan magyar nemzetiségűek. Tapasztalataik szerint 9295 százalék az arány. A bizonytalanság oka, hogy az uniós szabályok az etnikainemzetiségi hovatartozást s zenzitív adatnak minősítik, így erre nem lehet rákérdezni a felvételi eljárás során - nyilatkozta lapunknak Benked László, a titkárság ösztöndíjreferense. A szakma jelentős része azt várta, hogy Szlovákia és Románia uniós csatlakozása után ugrásszerűen növ ekszik majd az ottani magyar nemzetiségű fiatalok érdeklődése az anyaország felsőoktatása iránt. A várakozás anynyiban volt ésszerű, hogy korábban az úgynevezett miniszteri ösztöndíjat el nem nyert szlovák, román, horvát, szerb, ukrán állampolgárságú fiata lok nagyon nehezen tudták megoldani a magyarországi tanulást. Főként az idegenrendészeti és a társadalombiztosítási akadályok jelentettek komoly gátat, valamint az, hogy csakis költségtérítéses képzésben vehettek részt. A szlovák és román uniós állampolgár ok esetében ezek a gondok ma már nem léteznek. Alanyi jogon felvételizhetnek a hazai felsőoktatásba, tanulmányaik alatt jogosultak csaknem valamennyi ösztöndíjjellegű és szociális ellátásra, társadalombiztosításuk rendezett. Egyetlen problémájuk az lehet, hogy elismerie külföldi érettségi bizonyítványukat az adott egyetem vagy főiskola emelt szintű érettséginek. Ha nem, érdemes letenniük a hazai emelt szintű érettségi vizsgát. Csak találgatások léteznek arról, hogy a könnyítések ellenére miért maradt el a várt "uniós bumm". A szakértők egy része azt mondja: a tandíj bevezetésének híre (az idei jelentkezési határidő időpontjában, február 15én még érvényben volt a tandíjtörvény, a népszavazás nyomán csak később törölték el - A szerk.) is visszafogta az ér deklődést. Megalapozottabbnak tűnnek azok a vélemények, amelyek a megszilárduló határon túli magyar nyelvű egyetemi és főiskolai hálózatot sejtik a háttérben. - Az erdélyi Sapientia Egyetem, a felvidéki Selye Egyetem erőteljesen megköti az ottani magyar fiatalokat, de a többségi nyelven oktató intézmények is indítanak magyar nyelvű képzéseket - mondja Benked László, kiemelve Romániát, amelynek államnyelvű és magyar nyelvű képzései ma már bőven kielégíthetik az erdélyi magyarság igényeit. A szakember szeri nt leginkább azok jönnek hozzánk tanulni a határokon túlról, akik az állampolgárságuk szerinti állam nyelvét nem bírják kielégítően, illetve akik bevándorlási, letelepedési céllal érkeznek. A nyugati szórványmagyarság köréből évente száznál kevesebben tanu lnak nálunk. Ukrajna, Horvátország és Szerbia továbbra sem tagja az Európai Uniónak, így az onnan érkezőknek továbbra is nehézségeket okoz a magyarországi tanulás. Ennek ellenére Kárpátaljáról (Ukrajna) és Vajdaságból (Szerbia) évek óta enyhén emelkedik az érdeklődők száma, de idén itt is némi csökkenés várható - tudtuk meg az oktatási tárcától. Ezekből az országokból továbbra is érdemes megpályázni az úgynevezett miniszteri ösztöndíjat, mert az zöld utat
