Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-15
7 lassulása is. A külső környezet negatív változása jelentősen rontja a 2008. második félévi és a 2009. évi növekedési kilátásokat is. Szerinte mindezek miatt jövőre sem éri el a gazdasági növekedés a három százalékot. Azt előre lehetett látni, hogy az export elmarad az egy évvel korábbi szinttől, amikor is gyakorlatilag a kivitel tartotta fent a gazdaság növekedését és akadályozta meg a recessziót - mondta Török Zoltán. Éppen ezért komoly fenyegetettség, ami az eurózónában és egyáltalán az EUban történik. Nagyon durván becsülve, amikor NyugatEurópában egy százalékkal változik a GDP, az Magyarországon 0,5 százalékos növekedést vagy csö kkenést jelent a gazdaság teljesítményében. Mint Barcza György mondta, miközben a múltban a hazai GDP általában 22,5 százalékkal volt nagyobb az uniósnál, mostanra ez a különbség 0,51 százalékra csökkent. Abban is egye tértenek az elemzők, hogy nem külföldtől kell várni a Kánaánt, a kormányzatnak lépnie kell, ha meg akarja tartani, esetleg még lendületbe is szeretné hozni a jelenlegi növekedést. Barcza György szerint, csak szét kellene nézni a környezetünkben, Romániába n, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, és átvenni a jól működő dolgokat. Ahogyan tették például a csehek is, akik csak azért vezették be az egykulcsos adórendszert, mert nem akartak maguknak emiatt versenyhátrányt. De nem szabadna visszariadni a szo ciális kiadások visszafogásától sem. Hozzátette, Magyarország másik problémája, hogy kevesen dolgoznak. vissza Bukarest jó példa Népszabadság • Munkatársunktól • 2008. augusztus 15. A határokon átnyúló - döntően uniós pé nzekből megvalósuló - projekteket illetően élénk együttműködés alakult ki a szomszéd országokkal. A legnagyobb érdeklődést eddig Románia mutatta. Meghatározó szempont, hogy a fejlesztéspolitika nem etnikai bázisú, és a forrásrendszer sem ehhez igazodik. E zt már csak az uniós logika sem tenné lehetővé - hangoztatta lapunknak Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára, hozzátéve: az nem lehetséges, hogy az uniós forrásokat direkt módon etnikai szempontok szerint "osztogathatnák" . Ugyanakkor a fejlesztéspolitikában vannak a kisebbségi közösségek számára is fontos célok - mint a "Varratmentes Európa" program - hiszen ők is az adott régiók integráns részét alkotják, és éppen emiatt fontosak egyik vagy másik határ menti térség fejlőd ése szempontjából. Mint az államtitkár elmondta, az elmúlt két évben magyar részről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködésével alaposan feltérképezték a határ menti lehetőségeket, és a rendelkezésre álló eszközökkel segítik a szomszédos országokban é lő magyar közösségeket abban, hogy bekapcsolódhassanak a közös regionális projektekbe. A legnagyobb készség a kezdetektől román részről mutatkozik a határon átnyúló fejlesztések ügyében - nem függetlenül attól, hogy már az első együttes magyarromán kormán yülésen is napirenden szerepelt a fejlesztési tervek összehangolása. Abban az időben még úgy tetszett, hogy alapvetően politikai kérdésről van szó. Nagyon gyorsan kiderült azonban, hogy ezen túlmenően mindez nagyon is gyakorlatias kihívás a két ország szám ára - hangoztatta a szakállamtitkár, és emlékeztetett rá, hogy mára már számos olyan elképzelés van megvalósulóban, ahol együttműködik a két szomszéd. Ezek főleg az infrastruktúrát, vagy például a turizmust érintik. A projektek magyarországi és romániai "g azdáinak" egy része már az uniós forrásokhoz is hozzájutott, és a kormányzati ciklus végére sok közülük el is készülhet. Az államtitkár szerint Szlovákiát nem lehet "ellenpéldaként" említeni, de tény, hogy északi szomszédunkkal még több közös tennivalónk v an. A szándékok szintjén mutatkozik készség és egyes közös projektek is elindultak. Ilyen például az új Ipolyhidak megépítése. Ám a közös érdekű célok megvalósítását célszerű volna felgyorsítani. A média szintjén a környező országokban felfelvetődik: va jon milyen érdekeltség húzódik meg Magyarország nagyfokú érdeklődése mögött a közös projektek iránt. Nincse szó valamiféle "magyar szupremácia" megteremtését célzó törekvésről? - teszi fel olykor némelyik szomszéd országbeli lap. Ennek kapcsán Gémesi hang oztatta: Világossá kell tenni mindenki számára, hogy az új uniós lehetőségeket nem valamifajta politikai befolyás szerzésére próbáljuk felhasználni, hanem a közös térségünk együttműködésen alapuló fejlesztéséhez. És fontos ehhez hozzátenni, hogy mi nem a r égiókat akarjuk "etnicizálni", hanem az etnikumokat "regionalizálni", vagyis segíteni az adott régióban élőket abban, hogy sikeres fejlesztéseket tudjanak megvalósítani. Tapasztalataink szerint nincs politikai nézetkülönbség az egyes érintett kormányok köz ött abban, hogy regionális fejlesztéspolitikára szükség van. Valamennyi ország részéről deklarált szándék a közös projektben való
