Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-13
20 felebarátaival, árulóival, akik, tisztelet a kivételeknek, ilyenkor szemlesütve ismerték be önmaguknak, hogy talán félnek. Félnek vele találkozni. Azok után… Amikor megismerhettem Dávid Gyulát, nem látszott rajta, hogy börtönviselt. A szálfaegyenes, gyors léptű, ruganyos férfi alakja, mindig figyelmes, törődő, higgadt tekintete, a tárgyszerű, pontos megjegyzések, amiket kéziratainkhoz fűzött, azt sugallták: mindannak ellenére, amit vele a diktatúra művelt, képes volt megőrizni a lelki békéjét, a belső szabadságát, szellemi frissességét. Nem frusztrált, nincs benne bosszúvágy és gyűlölet. Férfiak, nők egyaránt hajlamosak vagyunk rá, hogy korlátozzuk a másik külső vagy belső mozgáster ét. Ritka az olyan ember, akiben a másik nem iránti empátia is működik. A férfi esetében ez azt eredményezi, hogy képessé válik a gondoskodás, a szolgálat – egyébként túlnyomóan női típusú vagy szerzetesi – önkéntes vállalására. Erre szánja, ebben valósítj a meg személyes szabadságát. Egyszer olyan könyvbemutatón voltam, ahol nemigen vásároltak könyvet a látogatók. Megcsodáltam a Szerkesztő úr higgadtságát. Belső békéjét még ez sem zavarta meg, vagy legalábbis nem látszott rajta. Méltósággal viselte ezt is. Dávid Gyula számomra olyan ember, férfi, értelmiségi és családapa, akiben példaszerű szabadságban és egymásra utaltságban találkozik és él a lélek két fele: az animus és az anima. A világtengely egyenessége és az önkéntes szolgálat alázata benne valahogy összeér. Hadd éljek egy bibliai ige sugallatával: „Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.” (Ézs 11,2) Adja Isten, hogy sokáig látható legyen ezen a földön. Vágvecse különvá lna Vágsellyétől, petíció az önállósulásért F e lvidékma 2008.08.13. Folyik az aláírásgyűjtés abban a petícióban, amellyel Vágvecse városrésznek a Vágsellyétől való elszakadását szeretnék elérni a kezdeményezők. Az aláírásgyűjtés még májusban indult, de a szervezők egyelőre nem határozták meg, hogy meddig fog tartani. Vágvecse, amelyet a Vágfolyó választ el a járási székhely jobb parti részétől, 1960ig önálló községként működött. Idén ünnepelte első írásos említésének 895. évfordulóját, és saját címerrel is rendelkezik. „Többször volt már szó arról, hogy Vágvecse önállósodjon, 19982002es választási időszakban kezdett megerősödni ez az igény. Úgy éreztük, hogy a város költségvetéséből nem jut annyi pénz ebbe a városrészbe, amennyi megillette volna, hiszen a város lakosainak egyharmada itt lakik.” – tájékoztatott Botka Ferenc, MKPs városi és Nyitra megyei képviselő, aki az előző két megbízatási időszakban a város alpolgármesteri posztját is betöltötte. Botka szerint, a mostani petíciós kezdeményezés egyik közvetlen kiváltó oka a város iskolaügyi intézményhálózatának megreformálását célzó terv volt. Eszerint ugyanis a Vágvecsén működő két alapiskolát összevonnák, a Bernolák utcai alapiskolát a Hollý utcai alapiskola épületébe költöztetnék, ami ellen mind az iskola vezetése, mind a szülők tiltakoztak. A különválást követelő petíció kezdeményezője éppen a Bernolák utcai iskola igazgatónője, Jozefína Stredanská. „Vecsei szomszédaimmal és kollégáimmal régebben beszélgettünk már arról, hogy nem adják meg a városré sznek, ami megilletné. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a COV szolgáltatási központot (COV- Centrum občianskej vybavenosti – polgári szolgáltatások központja) a város fel akarja számolni.” – nyilatkozta Jozefína Stredanská. „A városrészt gyalog, es etleg gyerekkocsival tíz perc alatt körbe lehet járni, de nincs egy hely, ahol kedvére megpihenhetne az ember. A gyalogjárdákon mindenütt autók állnak, nincsenek parkolók, nincs egy rendes park az egész városrészben. Nincsenek szolgáltatások, majdnem minde nért Sellyére kell átjárni, és most a postát, meg orvosi rendelőket is magába foglaló szolgáltató központot is elvennék tőlünk.” Stredanská meg van győződve arról, hogy önálló községként Vágvecse jobb helyzetben lenne. Hogy eddig mennyi aláírás gyűlt össze , azt pontosan nem tudta megmondani, mert a hattagú petíciós bizottság minden tagja a maga körzetében szervezi az aláírásgyűjtést, és majd szeptemberben összegzik az eredményt. A petíciós akció határidejét nem határozták meg, az aláírások gyűjtése tovább f olyik. Közel 1200 aláírást kell benyújtaniuk a városi hivatalba, hogy az önkormányzat referendumot írjon ki a kérdésben. Botka Ferenc úgy véli, az eredeti vecsei lakosok valószínűleg az elválás mellett voksolnak majd, ám a lakosok legnagyobb része máshonné t költözött a hetvenesnyolcvanas években épült lakótelepekre, és ők nem biztos, hogy részt vennének a referendumban. Botka szerint a petíciós kezdeményezésnek már magában is van eredménye: „A városvezetés rögtön rádöbbent, hogy a városnak ezzel a részével is foglalkozni kell. A petíció beindítása után mindjárt részt vettek egy lakossági fórumon a vecsei
