Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-01
18 Csakhogy persze a dolgok nem úgy működnek, hogy ilyenkor csak a víz folyik ki. Nekiindult a zagy is, hatalmas mennyiségben, s a folyamat rövid időn belül ellenőrizhetetlenné vált. Csak a csoda mentette meg a gátat az átszakadástól és a Visót meg a Tiszát egy újabb hatalmas méretű élővilághaláltól. Miután a szennyezett víz és nehézfémtartalmú zagy kiáramlását valahogy sikerült kontrollálniuk, a hatóságok azonnal hozzáláttak a munkához. No, nem a károk minimalizálásához, és nem az érintett Ukrajna és Magyarország illetékes hatóságainak őszinte tájékoztatásához, ahogyan erre nemzetközi egyezménye k kötelezik őket, hanem az egész baleset letagadásához. Üdítő kivétel volt Mircea Man, Máramaros megye tanácselnöke, aki őszintén elmondta a sajtónak: Máramaros megyében számtalan hasonló állapotban lévő derítő létezik, amelyek a legkomolyabb veszélyt jele ntik a környezetre, a helyi és távolabbi lakosságra. Szerinte ezeket mielőbb fel kellene számolni és ökologizálni kéne a környezetüket, amihez persze tömérdek pénzre lenne szükség. Traian Băsescu államfő is egyetértett ezzel. Csak Lucia Ana Varga, a körny ezetvédelmi tárca államtitkára és Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektus kötötte továbbra is az ebet a karóhoz: nem történt semmi, szennyezés nincs, minimális szintű a baj. Az RMDSZes prefektus asszony felhívta a megye hivatalosságainak a figyelmét: n e sztárkodjanak a médiában, mert ha fecsegnek... „még nemzetközi botrány és per lehet az ügyből”. Böndi Gyöngyike eszerint azon az állásponton van, hogy hadd mérgezzük nyugodtan Ukrajnát és Magyarországot, ha nem szólunk róla, talán nem is veszik észre. Ho gy például Szolnok és környéke, illetve sok más kisebb település Magyarországon éppen a Tiszából veszi a vizet, s hogy ott emberek százezreit mérgezhetik a hazai illetékesek hanyagsága és nemtörődömsége okán kifolyt mérgek, az a prefektus számára lámlám k evésbé fontos... A borsabányai ügyről – ha részinformációk szintjén csupán – , tudtunk. Itt van azonban a július 16án az Aranyoson végbement, jelentős halpusztulással együttjáró katasztrófa, amelyről azonban sem a környezetvédelmi tárca, sem a vízügyi hat óságok, sem a helyi katasztrófavédelmi intézmények, sem a helyi illetékesek, sem pedig maguk a szennyezők egyetlen hangot sem szóltak. Pedig a balesetről – a határon átfolyó vizekre érvényes Espooi Egyezmény értelmében – szintén tájékoztatni kellett volna Magyarországot. Úgy tűnik, hogy Korodi Attila miniszternek nagyon komolyan sepregetni kellene a tárcája háza táján, az efféle magatartás ugyanis mind elvi, mind pedig erkölcsi vonatkozásban Európában elfogadhatatlan. Elvárjuk azt is, hogy mind a borsabány ai, mind pedig az aranyosi környezeti balesetekről minket, adófizetőket is minden részletre kiterjedő jelentésben legalább utólag szíveskedjenek tájékoztatni. Ez a minimum, amit mindezek után megtehetnek. Követeljük továbbá, hogy a Szucsáva megyében az árv izek által megrongált két zagytározó (Tarniţa és Târnicioara) helyzetéről szintén kimerítő jelentés készüljön, s azt hozzák nyilvánosságra. Hatóságainknak komolyan kell venniük azokat a figyelmeztetéseket és követeléseket, amelyeket a borsabányai környeze ti baleset következtében 45 hazai és külföldi zöld szervezet képviselői intéztek Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna miniszterelnökeihez, parlamenti elnökeihez és környezeti minisztereihez, s amelyben a bányászati eljárásokkal folytatott környezets zennyezés leállítását, a még ketyegő „ökológiai bombák” felszámolását, az újabb kockázatos bányaipari projektek elutasítását és a bányaipari ciánhasználat betiltását követelték. A hazai illetékeseknek pedig fel kell hagyniuk a nyilvánosság félrevezetéséve l, őszintén és azonnal tájékoztatniuk kell az érintett közösségeket a valóságról, törvényes kötelezettségeik tiszteletben tartásával információkat kell kezdeniük szolgáltatni. Az RMDSZnek pedig – kormánytényezőként is, de jelölő politikai erőként is – ezú ttal komoly intésben kell részesítenie azokat a tisztségviselőinket, akik ezzel ellentétesen cselekedtek. vissza Az állam továbbra is az atomenergia további fejlesztése mellett teszi le a voksot Felvidék.ma 2008.08.0 1. A Gazdasági Minisztérium egyre inkább az atomenergia hasznosítását helyezi előtérbe. „Egyre több ország hajlik az atomenergia hasznosítása felé. A földgáz- és a kőolajkészletek végesek, és a megújuló enregiaforrásokból nyerhető energia egyelőre csekély mértékű” – áll a minisztériumi nyilatkozatban. Ez az oka annak, hogy több más ország is, mint pl. Kína, Kanada vagy Svájc az atomenergia további hasznosítását határozta el. „Hasonló helyzetben van Szlovákia is. A mohi atomerőmű két blokkjának megépítésén kívül legalább még egy atomenergiaforrás megépítésével számolunk, mégpedig 2020 vagy 2025 táján” – olvasható a minisztérium nyilatkozatában.
