Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-01
12 intézményekre és olyan szervezetekre is, ahol legalább 50 százalékos az állami, illetve az önkormányzati tulajdon. Legfeljebb 6 pályázat támogatásával számolnak a kiírók, ez azt jelenti, hogy egyegy pro jekt minimum 5, maximum 10 millió svájci frank értékű lehet. A másik, 2 millió svájci frankos kerettel rendelkező pályázat az árvíz- és a katasztrófavédelmet kívánja támogatni a FelsőTisza vidékén. Másfél millió svájci frankot irányoztak elő katasztrófame gelőzési intézkedésekre, és 500 ezer frankot az árvízvédelemért felelős hatóságok hálózatépítésére, együttműködésére. Kocsi Margit vissza Ma döntenek az erdélyi megállapodásról Magyar Hírlap 20080801 A tegnapi RMDSZ – MPPtalálkozó után is csak az világos: másként számol a Markó Béla vezette szövetség, és ismét másként a Szász Jenő vezette polgári alakulat arról, hogy mennyi befutó hely illeti meg utóbbit egy közös, "belsőnek" nevezett koalícióban. Komolytalan ajá nlatnak nevezte lapunknak Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által felkínált két parlamenti képviselői hely elnyerésének a lehetőségét. A két erdélyi alakulat küldöttségei tegnap Marosvásárhelyen fo lytattak tárgyalásokat az őszi romániai parlamenti választásokon való közös szereplésükről. A találkozót azután szervezték meg, hogy a két párt múlt pénteken tartott első megbeszélése eredménytelenül ért véget, majd az MPP végül – az RMDSZ által meghatá rozott múlt szombati határidőn túl – jelezte: mégis elfogadná a szövetség javaslatát. Ez arról szólt, hogy – az önkormányzati választásokon elért eredmények arányában – 15 százaléknyi befutó helyet kapna az MPP a másik párt listáján. Mindkét párt célja a z, hogy az erdélyi magyarság ősszel ne szavazzon szét. Az MPP ezért letett elképzeléséről, az egyenjogúságon alapuló külső választási koalícióról is. A tegnapi megbeszélésen – amelyen Markó Béla elnök nem, csak Kelemen Hunor ügyvezető elnök képviselte az R MDSZt – kiderült: az MPP várakozásaihoz képest az RMDSZ kevés befutó helyet ajánlott fel. "Pedig csak Hargita és Kovászna megyében – ahol az önkormányzati választásokon negyven százalékot szereztünk – több hely járna nekünk, mint az országosan felajánlott két képviselői mandátum" – kifogásolta Szász Jenő az ajánlatot, megjegyezve, hogy ráadásul lemondanának két képviselői mandátumot érő szenátori posztjukról is. "Az MPP tegnap – folytatta Szász – az igenek pártja volt: elfogadtunk minden RMDSZjavaslatot. Kiegészítettük a leendő magyar frakciónak a céljait is – például az autonómia és a magyar egyetem ügyével. Mégis azt látjuk, nem biztos, hogy az RMDSZ komolyan gondolta ezt a megállapodást, mert rangon aluli, barátságtalan, számára méltatlan és megalázó aj ánlatot tett a képviseleti helyekről. Jelenleg 32 mandátuma van az RMDSZnek, így ehhez képest a felajánlott két hely bizonyos fokú komolytalanságra vall." Az MPPelnök ma 11 óráig várja, hogy az RMDSZ még átgondolja ajánlatát, és "kellő komolysággal tek intsen a magyar – magyar összefogás ügyére". Kristály Lehel vissza Újra szavazhatnak az írek a lisszaboni szerződésről Magyar Hírlap 20080801 Az ír kormány a lisszaboni szerződés elfogadásáról egy újabb, másodi k népszavazás kiírását vette fontolóra. 2009 őszén tartanák meg, ha az íreknek engedményeket adnak európai parlamenti képviselőik számát, az abortusz, az adózás, valamint a katonai semlegesség tekintetében – közölte az egyik vezető ír napilap. Mint ismer etes, Írország volt az egyetlen uniós tagállam, ahol a szerződés elfogadásáról népszavazást tartottak, arra hivatkozva, hogy bizonyos nemzetközi szerződések esetén ezt az alkotmány előírja. A tervek szerint az új szavazás jövő év szeptemberében vagy októbe rében lenne, a júniusi európai parlamenti választások után. Az EU új nyilatkozatokat csatolna a lisszaboni szerződéshez, garantálva, hogy azok nem veszélyeztetik az ír abortuszellenes törvényeket, a növekvő társasági adókat vagy az európai hadviselésben va ló részvételt. Írország ígéretet tett arra, hogy ez év végére megoldást talál a problémára. Egy júliusi felmérés szerint a szerződést elutasítók száma azonban csak nőtt, 53ról 62 százalékra. A nagy többség pedig elutasítja az új szavazásnak még a gondolat át is.