Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-03
34 átlagától is. És pedagógusnak lenni magyar nemzetiségi iskolában kétszeresen sem éri meg – kezdi jegyzetét Kopcsay Márius, majd így folytatja írását: Máské ppen ugyanis nem lehet megmagyarázni azt a tényt, hogy míg más felsőoktatási intézményekben úgyahogy emelkedtek a bérek, a komáromi Selye János Egyetemen ezzel szemben csökkent az oktatók fizetése. Talán az SNS által delegált és Mikolaj vezette oktatási tárca bosszújáról van szó? Vagy talán érzéketlenségről, melyet a nemzeti módon orientált választóknak tapssal kellene jutalmazniuk? Az igaz, hogy a komáromi egyetem kritikát kapott azért, mert létrehozásához „politikailag” az MKP is segédkezett nyújtott. U gyanakkor ugyanúgy politikai védernyő alatt jöttek létre más főiskolák és egyetemek is, hiszen annak idején szinte gombamódra nőttek ki a földből. Éppen ezért ebben az esetben nem lehet eltekinteni attól a feltételezéstől, hogy a kormány hátat fordított k orábbi fogadkozásainak, mely szerint változatlanul hagyja a nemzeti kisebbségek eddigi jogállását és nem is fogja azokat csorbítani. Mindamellett politikai értelemben vett szerencsétlen jelzésről is szó van akkor, amikor az egyetem rektora bejelenti, hogy Magyarországról kapott anyagi segítséget, mert a szlovák állami költségvetésből juttatott összeg nem elegendő a működésre. Végső soron persze időnként előfordulhatnak problémák a másik térfélen is, amikor a magyarországi szlovák kisebbség jogai sérülnek, erre volt példa a pilisszentkereszti Szlovák Ház esete. Az eset jogos felháborodást váltott ki, a szlovák politikusok egymással versengve tették a kemény kijelentéseket. Szavaiknak azonban sokkal nagyobb súlya lehetett volna abban az esetben, ha előbb a sa ját portájuk előtt söpörtek volna mindent tisztára. Kopcsay Márius, Pravda vissza Kisebbségi tárca is lesz Szerbiában Magyar Hírlap 20080703 A szerbiai kisebbségek megvédték minisztériumukat, amelyet takarékosságra hiva tkozva meg akartak szüntetni a demokraták. Belgrád kicsúszhat az ellenzék kezéből. Eredményes volt a magyarok tiltakozása a kormánytörvényről zajló parlamenti vitában, amikor elutasították a kormánytöbbségnek azt a javaslatát, hogy az emberi jogi és kiseb bségi tárcát olvasszák be az igazságügyi minisztériumba. A Demokrata Párt (DS) így akart elébe menni azoknak az ellenzéki bírálatoknak, hogy a kormány túlméretezett, és különben sincs szükség kisebbségi minisztériumra, mert minden jogot megkaptak, amint a radikálisok állították. Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője inkorrektnek minősítette, hogy a demokrata partner megkérdezésük nélkül tette meg javaslatát, és figyelmeztetett: a Magyar Koalíció nem fogja megszavazni a kormánytörvényt. Emlékeztetett arra, hogy Szerbia lakosságának 18 százaléka más nemzetiségű, tehát nagyon is szükség van az ügyeikkel foglalkozó tárcára. Tiltakozott a Presevovölgyi albánok egyetlen képviselője, Riza Halimi, továbbá több belgrádi polgári szervezet is. Ez után a DS teg nap visszavonta függeléktervezetét, így 24 minisztérium lesz. A radikálisok (SRS) és Vojislav Kostunica szerb demokratái (DSS) a miniszterelnökhelyettesi poszt bevezetését is keményen bírálják, mert szerintük a demokraták és a szocialista párt (SPS) alku jának eredménye, állítólag ezzel a tisztséggel csábították át a szocialista Ivica Dacicot az európai koalícióba. Kedd este egyébként a Szocialista Internacionálé athéni kongresszusáról távozott Zlatko Lagumdzija, a boszniai Szociáldemokrata Párt vezetője, tiltakozva Dacic jelenléte ellen. Tovább tart a kulisszák mögötti ádáz küzdelem Belgrád birtoklásáért. A fővárosi önkormányzatban SRS – DSS – SPSkoalíció alakult, és Aleksandar Vucicot, a radikális párt főtitkárát juttatta volna a főpolgármesteri székbe. A s zocialistákkal való egyezkedésben Boris Tadic államfő kikötötte, hogy Belgrádban sem lehet másmilyen hatalmi koalíció, mint országos szinten. A legfrissebb hírek szerint az SPS eleget tesz a követelésnek, és Belgrádban is hátat fordít korábbi szövetségesei nek. JGB vissza Hátrálnak az EUszkeptikusok Magyar Hírlap 20080703 "A lisszaboni szerződés a legszilárdabb alap az erős Európa megteremtéséhez, ezért mindenféleképpen meg kell őrizni" – mondta FrankWalter Steinmeier n émet külügyminiszter a Bild című lapnak. A tárcavezető reformszerződést támogató kijelentése némiképp tompította a lisszaboni szerződés írországi elutasítása után egyre erősödő euroszkeptikus hangulatot. Az ír népszavazás után Horst Köhler német államfő be jelentette: a ratifikációs dokumentumot csak az után írja alá, hogy az alkotmánybíróság kivizsgálja a rá vonatkozó panaszokat.
