Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-31
15 es polgármestere. Székelyudvarhelyről Bunta Levente nem lehet ott, de az alpolgármester, a zöldek színeiben megválasztott Zilahi Imre részt vesz a tanácskozáson, és helyettese képviseli Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt is. Bunta és Borboly az RMDSZelnökök kolozsvári tanácskozása miatt kénytelen hiányozni — mondta el Ráduly Róbert. A kezdeményezés célja létrehozni a széke lyföldi városok szövetségét, amelyhez később más, kisebb települések is csatlakozhatnak, és várják a Maros megyeiek társulását is. Ráduly elképzelése szerint ez előmozdíthatja a székelyföldi együttműködést, a kisrégiók húzóerejét régebb is, ma is a városok jelentették. „Van, amit tanulnunk egymástól, és vannak olyan politikai kérdések — például az autonómianépszavazás — , amelyeket nem helyi szinten és nem versenyszerűen kell futtatni. Nem az a lényeg, hogy ki a gyorsabb, és ki beszél hangosabban ezekről, h anem egyeztetni kell. Beszélnünk kell azokról a politikai kérdésekről, amelyeknél fontos az egységes fellépés, a stratégiai célokról, eszközökről" — hangsúlyozta Csíkszereda polgármestere. Elképzelése szerint a hét önkormányzati vezető szándéknyilatkozatot is elfogad, és a közeljövőben megpróbálják Csíkszeredában bejegyezni a Székelyföldi Városok Szövetségét. „Mindennek azt is bizonyítania kell majd, hogy a választások után a városvezetőknek nem az számít, ki milyen politikai alakulat képviselőjeként nyerte el a tisztséget. Sokkal fontosabb számunkra, hogy karöltve haladjunk előre, mint hogy valamiféle versenyt vagy ne adj’ Isten, harcot folytassunk egymással szemben" — emelte ki Ráduly Róbert. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere jó kezdetnek tartja a csíkszeredai kezdeményezést, amely igazodik tervükhöz, a székelyföldi közös intézményrendszer, egy új politikai testület kiépítéséhez. A megválasztása után ismertetett elképzelést és tervezett találkozót kénytelen volt szeptemberre halasztani, a nyári s zabadságok miatt korábban nem tudnak összegyűlni a székelyföldi önkormányzati vezetők, képviselők, szenátorok. Bízik benne, pénteken Csíkszeredában megkezdődik az együttgondolkodás Székelyföldről, az autonómiáról, amely a tágabb elképzelések megvalósításá hoz vezethet. Farkas Réka, Háromszék vissza Az MPPnek parlamenti jelenlétre van szüksége – Interjú Tőkés Lászlóval Erdély.ma [ 2008. július 30., 21:09 ] – Ön az RMDSZszel folytatott párbeszéd elkötelezett híve: többs zör hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni az RMDSZ és az MPP közötti választási egyezség létrejöttéért. Nem veszélyezteti ez a Magyar Polgári Párt identitását, nem vezete el önfeladásához? – Politikatörténeti fontosságú eseménynek tartom a Magyar Polg ári Párt megalakulását, és ezáltal a politikai pluralizmus létrejöttét a romániai magyar társadalomban. Ha egy párt megalakul, akkor az nem dekorációnak való, hanem közszereplőjévé akar válni a politikai életnek. Ehhez politikai súlyra kell szert tennie, í gy eredményes munkát tud végezni a politikai élet minden szintjén, esetünkben helyi, területi és országos szinten. Ehhez mindig, minden támogatást, segítséget megadtam a Magyar Polgári Pártnak. Most egészen új a helyzet: nem egy ágrólszakadt, bejegyzésre e sélytelen szervezettel, szövetséggel van dolgunk, hanem egy bejegyzett párttal. Tudjuk, mi a sorsa a parlamenten kívüli pártoknak: alamizsnaképpen kapnak némi pártpénzt, hogy egyáltalán működhessenek, a Magyar Polgári Pártnak azonban nem ilyen jövőt kell s zánni. Jómagam esélyét látom a romániai magyar közéletben a politikai rendszerváltozásnak, ahol az MPP valós alternatívát képviselhet. A helyhatósági választásokon sajnos ezt nem sikerült megvalósítania, a székelyföldi régión kívül szerény eredményeket ér t el. Fontosnak tartom tehát, hogy az MPP az őszi parlamenti választásokon labdába rúghasson, és egy párt nagykorúságát jelentő parlamenti képviseletre szert tegyen. – Tavaly, az európai parlamenti választások előtt is folyt tárgyalás az RMDSZszel. Akkor nem jött létre az egyezség, mert a tárgyalások során az RMDSZ részéről nem adtak garanciát a polgári oldal által felvetett programpontok megvalósításához. Az volt a fő céljuk, hogy ön fölkerüljön az RMDSZ listájára. Úgy tűnik, a forgatókönyv ismétlődik... – Ma másként tevődik fel az egyeztetés lehetősége. A tárgyalások akkori körülményei között az MPP nem volt pártként bejegyezve: egy lazán szerveződő hatos csoportosulás tagjaként semmilyen pártpolitikai szinten nem tudta érvényesíteni az alternatíva iránt i igényét. Nem tudott politikai nyomást gyakorolni az RMDSZre, hogy programpontjait elfogadja. A végén már oda csupaszult le a tárgyalás tétje, hogy fellépeke az RMDSZ európai
