Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-30
20 felépítéséig rendelkezésükre bocsátotta a volt katonai iskolát. A tervező cég dévai, az udvarhelyi fővállalkozó a kivitelezést átadta egy helyi cégnek, a falak felhúzását követően azonban teljesen leállt a munka. Az engedélyeztetés IXII. osztályról szól, a tervben viszont nyolc osztályterem szerepel, ami újabb kompromisszumot feltételez, máshol kell szerezzenek termeket, hiszen a délu táni váltás miatt a szórványból érkező gyerekek kimaradhatnak. Az igazgató a katolikus egyház segítségére is számít, ahol akad még néhány terem. A tanári gárda biztosított, annak elkerülése végett, hogy a környékbeli gyerekek az elemi elvégzése után ne ro mán iskolákban folytassák tanulmányaikat. Nagyszebenben ennél súlyosabb a helyzet, a nagy távolságok miatt egy magyar iskolaközpont létesítése a megyében működésképtelenné válhat. Iskola a szórványban A gyerekhiány mellett Szeben megyében a félreértelmez ett multikulturalitás az egyik legnagyobb probléma, jelentős az elszívás, a mintegy 1500, magát magyarnak valló gyerek több mint fele nem magyar iskolában tanul. A magyar anyanyelvű oktatás a Szászmedgyes vonzáskörébe tartozó Erzsébetvároson, Küküllőalmáso n, Somogyon, Balázstelkén és Kiskapuson folyik IIV osztályban, Nagyszeben vonzáskörében pedig Vízaknán, Oltszakadáton, és Bürkösön ugyancsak összevont elemi szinten. Az általános és líceumi oktatás csupán Szászmedgyesen és Nagyszebenben működik. Az idén elballagott négy nyolcadikos magyar diák közül két gyerek folytatja tanulmányait a megyében, azok is Medgyesen. Szebenben az Octavian Goga gimnázium keretén belül működik IXII. osztályos magyar tagozat, míg Szászmedgyesen a IXXII osztály a Gázipari Orszá gos Iskolaközpontban. A Báthory István iskolát 2006ban kiköltöztették a város szélén felszabadított katonai központ iskolájába. Szederjesi György igazgató elmondása szerint az 1990es váltás idején még 360 magyar gyermek volt Medgyesen, de nem volt haszn álható épület, ma 125 magyar gyerek van a megyében összesen. A magyar lakosság életében az 1990 utáni tömeges elvándorlás fokozatos népességcsökkenést eredményezett. Az Egyesült Államokba, Németországba, Kanadába, Magyarországra történő kivándorlás mellet t a vegyesházasságok, a viszonylag nagy távolságok, valamint a német iskolák vonzóereje is hatott. A német iskolába napjainkban magyar és román gyerekek járnak. Míg a 90es évek elején a román tagozaton rekedt gyerekek tömegesen vándoroltak át a magyar an yanyelvű iskolákba, mára újra felkapták a kommunizmus éveit végigkísérő gondolatot, mely szerint az állam nyelvén kell tanulni, mert így könyebb boldogulni. Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár, aki a nyolcadikosok tanévzáróján vett részt, felvetette a k érdést: „Vajon hányan mondják, hogy a magyar iskola heti négy többletórája számomra nem többlet, nem teher, hiszen az anyanyelvem? Ha vallom, hogy magyar vagyok, ismerem az értékeinket, attól vagyok több, hogy van saját kultúrám” – fogalmazott Pásztor. A jelenlévő 18, nyolcadik osztályt végző magyar diák mindegyike az anyanyelven való továbbtanulás mellett voksolt. A jelenlévők tolmácsolásában az igazi probléma az, hogyan lehetne a szülőkkel közreműködve elérni, hogy 34 éves kortól ne a román, német oktat ás mellett döntsenek. Székely Zoltán református lelkipásztor elmondta, a mintegy 6000 fős medgyesi magyarság fele református, a pedagógusokkal beszélgetve és mélyrehatóan szemügyre véve a helyzetet, szülői döntés áll az óvodás korú gyerekek hátterében, ők határozzák meg ugyanis milyen irányba megy gyerek, és az a meglepő, hogy legtöbbször nem „magyar irányba” indulnak. vissza Politikai (igazság)szolgáltatás Erdélyi Riport 20080730
