Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-29
8 A korá bbi évekkel összevetve nem erősödött meg annak a veszélye, hogy széthulljon BoszniaHercegovina - mondta Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa hétfőn. A NyugatBalkánszakértő arra reagálva közölte ezt, hogy Paddy Ashdown volt ne mzetközi főmegbízott vasárnap úgy nyilatkozott a The Observer című brit újságnak: az 199295ös háború óta soha nem állt ilyen közel a széthulláshoz Bosznia, mint most. A helyzet ennél jóval bonyolultabb - mondta Szilágyi Imre. Hangsúlyozta, ez az ország az 1995ös daytoni egyezmény óta nem nemzetállamként formálódott meg, hanem két entitásból, a boszniai Szerb Köztársaságból és a BosnyákHorvát Föderációból áll. Egyikük sem elégedett meg azonban azzal, amit a daytoni békemegállapodás rögzített, és megprób álják az egyezménybe foglalt elveket saját politikai céljaiknak megfelelően értelmezni - tette hozzá. Kétségtelen - mutatott rá , hogy a nemzetközi közösség azzal a politikával elégedetlen a leginkább, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság vezetői képvise lnek; azt azonban nem veszi tudomásul, amire a föderáció törekszik, hogy megszüntesse a szerb entitást és egy centralizált államot hozzon létre. Emlékeztetett: a boszniai szerb vezetés korábban közölte, tiszteletben tartják a daytoni egyezményben foglalta kat, ha a másik entitás is így tesz. Szilágyi Imre szerint az ENSZtagállamok egy része is erősen támogatja a centralizációs elgondolást, de mint fogalmazott: "ez nem szerencsés megközelítés". Megjegyezte ugyanakkor, valóban nem egyszerű egyben tartani ez t a két entitást. A szakértő véleménye szerint mindenképpen szükség van az ENSZ és az EU közös nemzetközi főmegbízottjára és a katonai jelenlétre BoszniaHercegovinában, mert magától az állam egyelőre nem lenne képes működni. A "külső gyámkodás" megszünte tését évek óta tervezik, de a valóság mindig azt mutatja, hogy szükség van rá - mutatott rá Szilágyi Imre. Mint mondta, nem látja jelét annak, hogy a jelenlegi helyzet - beleértve Radovan Karadzic elfogását - tovább élezné az ellentéteket, amelyek például tavaly ősszel sokkal kritikusabbak voltak. Az állam felbomlásának kérdése pedig háromnégy éve napirenden van. Szerinte BoszniaHercegovina külső segítség nélkül valószínűleg nem maradna fenn, ám már évek óta ez a helyzet. Felhívta azonban a figyelmet ar ra, hogy ha a nemzetközi erők - politikailag és katonailag egyaránt - nem lennének jelen, akkor az ellentétek még inkább kiéleződnének. Paddy Ashdown, aki az ENSZ képviseletében 2002 és 2006 között irányította BoszniaHercegovinát, a The Observernek adott nyilatkozatában kifejtette: az Európai Uniónak többet kell tennie, hogy megelőzze a balkáni államalakulat felbomlását. Rámutatott, hogy a boszniai Szerb Köztársaság létrehozta párhuzamos intézményeit, és "a kiváláson ügyködik". Kijelentette, hogy Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető ugyan hamarosan a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kerül, "de Bosznia felosztása, amelyről (Karadzic) álmodozott, most valószínűbb, mint bármikor azóta, hogy menekülni kényszerült". Ashdown szerint Milorad Dodik boszni ai szerb kormányfő "agresszívan megy szembe a reformok évtizedével", és a daytoni megállapodásban garantált autonómiát arra használja fel, hogy aláássa a megállapodás lényegét. MTI vissza ISKOLÁK TÁMOGATÁSA: SZIGETI VIZSGÁLA TOT AKAR A MINISZTÉRIUMBAN Bumm.sk 2008. 07. 28. Szigeti László, az MKP oktatási szakpolitikusa a nyár végén a parlament oktatási bizottságában szeretné kezdeményezni, hogy ellenőrzést tartsanak a régiófejlesztési tárcánál az iskolafejlesztési támog atások ügyében. Az
