Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-28
21 persze a terveket sem – például korábbi hírek szerint a TriGranit mintegy hárommilliárd euró értékű fejlesztéseket tervez végrehajtani az elkövetkező években Romániában, de számos más cégnek is komoly projektötletei vannak. A magyarok egyébként már a rendszerváltást követő években kezdték felfedezni a szomszédos országb an rejlő üzleti lehetőségeket. Sorra alapítottak vállalkozásokat Romániában, elsőként a legkisebbek a döntően magyarok lakta Erdélyben. A közös nyelv, kultúra és a terepismeret miatt ez természetes folyamat volt, mint ahogy Szlovákiában is hasonlóan alakul tak a magyar tőkekihelyezési trendek. A sok kicsit később követték a közepes, majd a nagyvállalatok is – élükön azokkal a jelentős itthoni cégekkel, amelyek a külföldi, regionális terjeszkedésben látták növekedésük zálogát. Nem véletlen, hogy a térségben m ulticéggé nőtt magyar társaságok szinte mindegyike jelen van ma már Romániában is. Ilyen az OTP, a Mol, a Magyar Telekom, a Richter Gedeon, a Fornetti, a Danubius Hotels vagy éppen a TriGranit. Mára persze megváltoztak a betelepedő magyar cégek motivációi, illetve indokai – és a földrajzi rádiuszuk is. Mind gyakoribb, hogy a vállalkozások Erdélyen túl is keresnek lehetőségeket. Elsősorban a dinamikus romániai fejlődés jelenti a vonzerőt a menet közben az EUhoz csatlakozott országban, s ez a fizetőképes ker esletet is növeli, vagyis a piaci lehetőségeket is bővíti. Ugyanilyen súlyú a kedvező adópolitika, valamint a bürokrácia felszámolására tett lépések. Romániában 2005 óta egységes, 16 százalékos a személyi jövedelemadó, a társasági és osztalékadó, valamint az árfolyamnyereségadó kulcsa. Még az átlagosnál is vonzóbbá vált egyébként az ország az építőipari cégek számára, az ágazat ugyanis évi 30 százalékkal nő. NVZs Népszerűtlen a szakképzés Világgazdaság 20080728 A felsőfokú szakképzés ismertsége ala csony, az érdekeltek alig tudnak valamit a lehetőségekről, nagyon komoly teendők vannak ezen a területen – mondta lapunknak Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A felsőfokú szakképzés államilag támogatott nappali alapképzéseibe az id én 40 százalékkal, nagyjából ötezer fővel kevesebben jelentkeztek, mint ahány helyet meghirdettek. Öszszehasonlításként: a legtöbb szakon túljelentkezés volt tapasztalható, a művészeti területen például ötszörös. A folyamatot látva a múlt héten csaknem eze r államilag finanszírozott férőhelyet csoportosítottak át a felsőfokú szakképzés 12 500as keretszámából, így több hallgatót lehetett felvenni az agrár, a gazdaságtudományi, a természettudományi, a műszaki képzésre és az egészségügyi szakterületre. Bihall Tamás szerint ez a fennálló helyzetben helyes lépés volt, hiszen így nem vesztek el a helyek: „Szükség van műszaki képzésre, ez tagadhatatlan, ám ettől még a rendszer nem válik egészségessé, a fennálló problémákat kezelni kell” – nyilatkozta. Álláspontja szerint bizonyos szakmák társadalmi presztízsének emelése rendkívül fontos, e nélkül a pályaválasztási tendenciák rossz irányba mozdulnak el. Szembefordulnak a gazdaság érdekeivel, ez pedig nem a felsőfokú szakképzésből való átcsoportosítás, hanem a kerets zámok emelése. Ezt pedig megfelelő pályaorientáció segítheti elő. A kamara alelnökével egyetértett Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára: „A férőhelyátcsoportosítással hangsúlyt kapott a reálképzés, ezt támogat juk” – mondta. Majd hozzátette: a felsőfokú szakképzéssel kapcsolatban tapasztalható rendkívül alacsony érdeklődés azonban jelzi, van még teendő a pályaorientáció terén. Komoly összefogásra van szükség az önkormányzat, a vállalkozók, valamint a felsőoktatá s részéről – véli Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára szerint a felsőfokú szakképzés fő problémája presztízsprobléma: „Gyakori jelenség, hogy a gyermekek és szüleik nem látják benne a perspektívát. Pedig ma a munkaerőpiac jobban igényli a megfelelő szakképesíté st, mint a leértékelődött humándiplomát” – mondta. A pályaorientációt már az általános iskolákban el kell kezdeni és nemcsak a gyerekeknél, hanem a szüleiknél is – szögezte le Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (S ZTMSZ) elnöke. Hangsúlyozta, ma a középiskola már alapvetően meghatározza egy fiatal későbbi pályafutását, így időben kell tájékoztatni őt és szüleit a munkaerőpiac által kínált lehetőségekről. „Ám ez nem könnyű feladat, hiszen a szülőknél évtizedek berögz ült »orvosjogász« sémáját kell megváltoztatni” – állapította meg. Az SZTMSZ elnöke szerint azonban nem ez az egyetlen út, ugyanis a piac igényli a szakképzett munkaerőt, s az oktatásban is kell egy harmadik utat kínálni az érettségi és a diploma között. R omlik az átlagos színvonal Csaknem 81 ezren örülhettek a ponthatárok meghúzása után. Ez annyit jelent, hogy a jelentkezők 83 százalékát felvették valamelyik egyetemre, főiskolára; ez a szám tavaly 75, egy esztendővel azelőtt 70 százalék volt. Mindez azt is jelenti, hogy egyre könnyebb bekerülni – elsősorban a kevésbé keresett – felsőoktatási intézményekbe, s az elmúlt években megfigyeltnél gyengébb teljesítménnyel is gólyák lehetnek a fiatalok.
