Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-26
28 Vagy választási szövetség, egyenrangú partnerség, vagy semmi! – keménykedik továbbra is a tiz enötszázalékos MPP. Sokak szerint túlságosan nagyon, hiszen ha valóban szándékukban áll valamikor engedni – akár utolsó pillanatban is! – egyre reménytelenebb lesz visszatáncolni Szász Jenőnek ebből a pozícióból úgy, hogy ne veszítsen. (Ő a hitelét, az RMD SZ pedig a türelmét ...) Ismeretes, az RMDSZ elsősorban a választási küszöbbel indokolja a belső koalícióra vonatkozó ajánlatát, pontosabban azzal, hogy a pártszövetségek számára előírt 8 százalék teljesítése lehetetlen, és hogy a pártok számára megállapí tott alternatív küszöb a szövetségekre nem érvényes. Gondolom, nem vagyok egyedül azok között, akik számára egyre inkább a vörös kakas meséjéhez kezd hasonlítani az erről szóló vita. Az MPP magát Cristian Pârvulescut, az új választási törvény megalkotóját idézi, aki határozottan állítja, hogy a lényegesen könnyebben teljesíthető alternatív küszöb a szövetségekre is érvényes, és hogy az RMDSZ és az MPP koalíciója kockázatmentes. A küszöbvita ennek ellenére még mindig nincs lezárva. Egyrészt azért, mert péld ául Romániában semmilyen garanciát nem jelent, hogy a törvény szerzője hogyan értelmezi a jogszabályt, nem biztos ugyanis, hogy ez alkalom adtán összhangban lesz a szeszélyes Alkotmánybíróság véleményezésével. (Elég csak a Ticutörvény hányatott sorsára go ndolni...) Másrészt pedig azért, mert lényegében nem is az alternatív küszöb a jelen vita tárgya, ez csupán jó ürügy arra, hogy a felek minél mélyebben beássák magukat lövészárkukba. A tegnapi egyezkedés azt jelzi: Szász Jenőnek mégsem volt mindegy a dolo g, ha elküldte képviselőit a Bernádyházba. Oda ugyanis azzal a feltétellel invitálták őket, hogy a belső, és csakis a belső koalícióról lesz szó, az RMDSZképviselőknek nincs mandátumuk választási koalícióról, miegymásról egyeztetni. Nagy kérdés volt tehá t, hogy megtaláljae a hátralevő néhány napban az MPP azt a kiskaput, amelyen keresztül nyugodtan nyújthatja kezét az RMDSZ irányába, és viszonylag emelt fővel fogadhatja el a szövetség ajánlatát, amelytől egyelőre annyira ódzkodik. Ezt a kiskaput tárta v olna ki az Országos Választási Hatóság, amennyiben az RMDSZ belemegy abba, hogy e testületet közösen keressék meg a küszöbrejtély értelmezése végett. Szász esetleg arra számíthatott, hogy a hatóság az RMDSZnek ad igazat – ami valóban könnyen előfordulhat – így az MPP majd „nem tehet mást”, hanem kénytelen lesz „nehéz szívvel” elfogadni az RMDSZ megvetett ajánlatát. A szövetség azonban tegnap világosan kifejtette: nem partner erre, mindenekelőtt jogi természetű okokra hivatkozva. Meg aztán különben is ... gondolhatják. Miféle egyenlő partnerséget, választási szövetséget indokol a 85 – 15 arány? S hogy a Szász Jenő hasonlatánál maradjunk: az ember valahogy elfogadja a bölcsis kistestvérét, ha már van, de azt csak nem várhatják el tőle, hogy magával vigye az éj szakai buliba ... Cumit neki! Szóval: eszi, nem eszi ... még egy darabig. Szlovákia: komoly gond az euróra váltás a kisvállalkozóknak Felvidék.ma 2008.07.26. A szlovák kormány mintegy 180 millió koronát (5,975 millió euró) szán az euró népszerűsíté sére, azzal viszont nem foglalkozik, hogy a kisvállalkozóknak az uniós közös fizetőeszközzel kapcsolatos kiadásait enyhítse. Oktatnák A pénztárgépek használóinak, a készpénzzel naponta dolgozóknak ajánlatos lenne elvégezniük az euróval kapcsolatos szakmai tanfolyamot. A Szlovák Nemzeti Bank például rendszeresen szervez ilyet, ahol az uniós fizetőeszköz biztonsági jeleiről, a leggyakrabban hamisított címletekről, a hamis pénz felismeréséről adnak elő. Némi bökkenőt jelent, hogy egyetlen napnyi oktatás is kö zel 2000 koronába kerül, ami egy kisvállalkozó számára, főleg ha több alkalmazottját is érinti a kurzus, már komolyabb összegnek számít. A jegybank azzal védekezik, hogy korábban is kereskedelmi alapon folyt náluk a szakmai felkészítés, viszont most több 1 0 ezer embert érint akarvaakaratlanul az átképzés. Mindenki maga fedezi Igor Barát, az euró bevezetéséért felelős kormánybiztos azzal érvelt, hogy ha az összes érintettek átképzésének költségét az államnak kellene állnia, akkor az több milliárd koronára rúgna, márpedig erre nincs keret. Jana Kováčová, a jegybank szóvivője hozzátette: az euró átvételéről szóló törvény világosan leszögezi, az átállással
