Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-24
28 igazságszolgáltatás reformjáról és a korrupció elleni küzdelemről készült, tegnap nyilvánosságra hozott európa i bizottsági (EB) jelentés ismertetésén. A jelentés leszögezi: a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék ellentmondásos ítéletei egyes nagykorrupciós ügyekben megakadályozták a megfelelő joggyakorlat kialakulását. A dokumentum bírálja a parlamentet, amiért az ne m veszi elég komolyan a nagykorrupció elleni küzdelmet. Erről többek között a büntető törvénykönyv módosításaival, valamint a Miron Mitrea és Adrian Năstase elleni büntetőjogi eljárás megakadályozásával tett bizonyságot. „A korrupcióellenes küzdelem törvén yi háttere bizonyos területeken továbbra is gyenge, az illetékes hatóságok hatásköre továbbra sem elég kiterjedt. A legfelsőbb bíróság következetlen ítéletei csökkentették a korrupcióellenes küzdelembe vetett bizalmat. Úgy tűnik, a parlament nincs tudatába n annak, mekkora gondot jelent a nagykorrupció” – mutat rá a jelentés. Arra is kitér, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) tevékenységén kívül 2007 júniusa óta nem történtek jelentős előrelépések a korrupcióellenes küzdelemben. Kifogásolja, h ogy a magas rangú politikusokat érintő ügyekben a hatóságok nem értek el valós haladást, és felrója, hogy az igazságügyi reformot nem övezi politikai konszenzus. A brüsszeli testület átláthatóbb és hatékonyabb bírósági eljárásokat szorgalmaz, amelyet többe k között azáltal vél elérhetőnek, hogy az illetékesek növelik a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hatáskörét, egyúttal figyelemmel követik az új büntető és polgári törvénykönyv alkalmazását. Bár a jelentés rámutat, hogy történtek előrelépések, é s folyamatos a fejlődés, mind a büntetőjogi, mind a polgári joggyakorlatban inkoherencia tapasztalható, ami akadályozza a nagykorrupciós perek megfelelő lefolytatását. A dokumentum hiányosnak minősíti a bírák és ügyészek képzési folyamatát is. Bár itt is e lismer bizonyos előrelépést, a vizsgarendszer és a felkészültség hiányosságait is szóvá teszi, egyben azt javasolja, hogy e hiányosságok kiküszöbölése végett vegyék figyelembe a legfőbb ügyész által javasolt intézkedéscsomagot a bírói és ügyészi kar menedz sment- és humánerőforrásproblémáinak megoldására. A korrupció elleni harc kapcsán a jelentés megállapítja, a jogszabályi háttér átalakítása, a hatékonyabb és gyorsabb eljárások, valamint az információkhoz való hozzáférés biztosítása a polgárok számára hat ékony lépéseket jelentenek a korrupció visszaszorítására, ugyanakkor több vizsgálat szükséges, és az is elengedhetetlen, hogy a vétkesnek talált közalkalmazottakat felelősségre vonják. A dokumentum kitér arra, hogy helyi szinten is kiemelt figyelmet kell s zentelni a korrupcióellenes küzdelemnek. Mint rámutat, a hatóságok által kezdeményezett információs kampányok nagy száma jelzi a helyi szintű korrupció leküzdésére irányuló akaratot, ugyanakkor további erőfeszítés szükséges annak érdekében, hogy elmagyaráz zák a lakosságnak, hogyan küzdhetnek a korrupció ellen. Bírálja ugyanakkor a jelentés, hogy az eddigi intézkedések elkerültek két, a korrupció által jelentős mértékben fertőzött ágazatot, az egészségügyet és az oktatást. Ehelyett a két szektor vezetői taga dják a korrupció létét, bizonyítékként azt hozva föl, hogy kevés bejelentés érkezett korrupciós ügyekről. Az esetleges intézkedések enyhék voltak, miközben a civil társadalom képviselői szerint mindkét területet teljesen átitatta a korrupció. Pozitívan ért ékeli ugyanakkor a dokumentum az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség megalakulását és hatékony működését célzó intézkedéseket, ugyanakkor úgy értékeli: nem működik elég hosszú ideje ahhoz, hogy tevékenységét meg lehessen ítélni. Călin PopescuTăriceanu min iszterelnök a jelentés közzétételét követően elmondta, az abban foglaltak segítséget jelentenek a román hatóságoknak abban, hogy megoldást találjanak az igazságszolgáltatás még meglévő problémáira, egyben arra kérte a pártokat, hogy konstruktív diskurzus k eretében járuljanak hozzá a vállalások teljesítéséhez. A kormányfő leszögezte: a bukaresti hatóságok a nulla tolerancia elvét alkalmazzák azok ellen, akik közhivatalukat arra kívánják felhasználni, hogy meggazdagodjanak. Cătălin Predoiu igazságügyi miniszt er szerint a jelentés objektív, kiegyensúlyozott és reális, és úgy vélte, az EU belátható időn belül feloldja az ország megfigyelését. Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyész azt emelte ki, hogy az EU értékeli az ügyészek tevékenységének hatékonyabbá tételét célzó menedzseri intézkedéseket. Horia Georgescu, a feddhetetlenségi ügynökség főtitkára közölte, a jövőben növelni kívánják az intézmény hatékonyságát, többek között azzal, hogy felkészítőket tartanak az ellenőröknek, és megkétszerezik fizetésüket. Valeri u Stoica, a tavalyig a liberálisokkal együtt kormányzó, jelenleg ellenzéki DemokrataLiberális Párt alelnöke a PSDt és a PNLt tette felelőssé a bírálatokért, mondván: e két párt akadályozta a parlamentben a reformokat célzó intézkedések elfogadását. Mirc ea Geoană, a PSD elnöke szerint a jelentés a „Băsescu – Tăriceanurendszer” korrupcióellenes harcának kudarcát jelzi, valamint azt, hogy Romániát még mindig másodrendű országként kezelik. A szociáldemokraták európai parlamenti frakciója éles hangú bírálattal reagált a jelentésre, megállapítva: az EB szerint a nagykorrupció elleni küzdelemnek az minősül, ha néhány volt tisztviselőt jelentéktelen tettek miatt elítélnek. A nyilatkozat nehezményezi, hogy a jelentésben a DNA tevékenységét dicsérik, míg a parlament et bírálják, hiszen a DNA
