Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-24
18 amit magyar részről Tóth András képviselő koszorúzott meg. A 300 ezer hrivnyás költségvetésből épült emlékművet Soltész István ungvári szobrász készítette. Feltétlen idekívánkozik még: a közös rendezvényen a kárpátaljai magyarságszervezetek közül csak az Ukrajnai Magyar Dem okrata Szövetség (UMDSZ) vezetősége volt jelen. A kulturális szövetség képviselői – bár információink szerint kaptak hivatalos meghívót – távol maradtak az ünnepségtől. Bársony András: Nem a múlton kell vitatkoznunk A vereckei emlékjel avatását követőe n Bársony András ukrajnai magyar nagykövetet az aktuális kérdésekről faggattuk. – Az emlékjel átadása pontot tehete végre az elmúlt hónapok ukrán – magyar viszonyának gondoktól terhes időszakára? – Remélhetőleg igen. Nem a múlton kell vitatkoznunk, az a történészek dolga, a politikusok feladata egy olyan jövő építése, amelyben Ukrajna is megtalálja helyét a közös Európában. Ebben Magyarországnak komoly feladata és felelőssége van. Remélhetőleg a két ország kapcsolatait már nem fogják megzavarni olyan es emények, melyeknek a közelmúltban tanúi lehettünk. Különösen azért fontos ez, mert a gazdasági kapcsolataink fejlődése szinte példátlan. Ezeket az értékeket meg kell őrizni, sikerekké szükséges kovácsolni. A mai örömteli eseménnyel kapcsolatban úgy gondolo m: akik nem tudnak közösen örülni, egyedül sem boldogok. A két szomszédos országot összeköti a közös jövő, még akkor is, ha azt más utakon kell bejárnia, de a felmerülő nehézségek ellenére is csak együtt sikerülhet. – A kárpátaljai magyar oktatási rendsz ert veszélyeztető dolgok tekintetében tude új fejleményekről, esetleg eredményekről beszámolni? – Végleges és megnyugtató megoldás ebben a pillanatban még nincs. A közelmúltban sor került egy szakminisztériumi találkozóra Kijevben, de ez csupán konzultá ció volt. A helyzet kezelése, megoldása Ukrajna házi feladata. Mi a magunk részéről megpróbálunk minden lehetséges eszközzel hozzájárulni a kárpátaljai magyar közösség kedvezőbb feltételeinek megteremtéséhez, de a felelősség egyértelműen az ukrán félé. Hoz zátenném, itt olyan szakmai problémákkal is szembe kell nézni, amibe a politikának nem szabad beleártania magát. Nevezetesen, hogy az ukrán állampolgárok – legyenek ők a magyar kisebbség tagjai – miként találják meg a boldogulás lehetőségeit itt, Ukrajnába n. Tény, olyan képzést kell kapniuk, amire később építeni lehet, s ez nem csupán politikai, anyanyelvi kérdés, hanem alapvetően szakmai. – A magyar külügyminisztérium jóváhagyta a kárpátaljai magyarságszervezetek által adható garanciavállalási jogot, ami kiválthatja a meghívólevél eddigi intézményét. Ezzel kapcsolatosan tud konkrétumokkal szolgálni? – Augusztus elsejétől lép életbe ez a lehetőség, amivel a Magyar igazolvánnyal rendelkezők élhetnek. Persze, akinek ún. fekete múltja van vízumügyek terület én, annak ügyintézése változatlanul nehézségbe ütközik. A lényeg: meghívók helyett a konzulátusi ügyfélszolgálatokon elfogadják majd ezt az említett garancialevelet. Gajdos István: Az eseménynek nagy szépséghibája volt Lapunkkal Gajdos István, az orszá gos demokrata szövetség elnöke is megosztotta az avatással kapcsolatos gondolatait: – Nagyon fontos mérföldkőnek tartom, hogy végre sor kerülhetett erre a több mint egy évtizede várt eseményre. Még akkor is, ha a korábbi tervektől eltérően nem államfői szinten történt meg az avatás. Jól tudjuk, mindezt a nacionalista szervezetek szándékos, előre kitervelt hisztériakeltése akadályozta meg. A megyei állami közigazgatás nem verte nagydobra az eseményt, feltehetőleg azért, hogy azt ne zavarhassák meg újabb a kciójukkal a szélsőséges csoportok. A hivatalos átadásra már csak azért is szükség volt, hogy az alkotás minél hamarabb jogilag is az ukrán állam védelme alá kerüljön. Emlékezhetünk: a legutóbbi gyalázáskor az volt a kifogás, hogy az emlékjelet
