Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
43 orvosi magánklinikán, igaz, álnéven és hamis papírokkal. Többször nyilvánosan is fellépett más orvosok társaságában, és az egészséges életmódról tartott előadást, ezenkívül cikkeket is írt a belgrádi Zdrav Zivot (Egészséges Élet) című magazinnak. Dragan Dabicnak adta ki magát, külsejét pedi g annyira megváltoztatta, hogy senki sem ismerhetett rá: lefogyott, megőszült, dús szakállt és bajuszt növesztett, szemüveget viselt. Fényképét a tegnap összehívott sajtóértekezleten mutatták meg az újságíróknak. A média képviselői nem tehettek fel kérdést a háborús bűnösök ügyeivel foglalkozó akciócsoport vezetőinek, mert a letartóztatás körülményeit még vizsgálják, és minél több adathoz szeretnének hozzájutni a többi szökevényről is. Rasim Ljajicnak, a hágai együttműködési tanács vezetőjének és Vladimir Vukcevic államügyésznek a szűkszavú beszámolója szerint Karadzicot hétfőn este tartóztatták le Belgrádban, miközben egyik búvóhelyéről a másikra igyekezett. Legutóbbi lakhelye ÚjBelgrádban volt. Elfogását hosszabb előkészület előzte meg, hétfőn a délutáni óráktól a nyomában voltak az állambiztonsági szolgálat emberei, de megvárták, amíg a legkisebb biztonsági kockázattal hajthatják végre az akciót. Amikor elfogták, azonnal a háborús bűnökkel foglalkozó különleges bíróság épületébe vitték, és még az éjszak ai órákban kihallgatták. Karadzic nem tagadta kilétét, de hallgatással védekezett, és élelmet sem volt hajlandó elfogadni. A vizsgálóbíró átadta neki a vádiratot, majd megállapította, hogy a Hágának való kiadatás minden feltétele teljesíthető. Karadzic jog i képviselője közölte, hogy megfellebbezi a döntést, s ezzel három nappal elhalasztódik a kiadatás. Vladimir Vukcevic államügyész szerint várható, hogy Radovan Karadzic még a jövő hét vége előtt Hágában lesz. A vádlott ügyvédje, Svetozar Vujacic egész más verzióval rukkolt elő az elfogatásról. Szerinte Karadzicot még péntek délután fogták el a Belgrádból Batajnica felé tartó buszon: a titkosrendőrök valósággal elrabolták, csuklyát húztak a fejére, és egy helyiségbe vitték, ahol három napon át tartották fog va, majd megpróbálták vallomásra bírni, s csak ez után szállították a bíróságra. A volt palei vezér letartóztatásának hírére hétfő éjszaka néhány szélsőséges szervezet képviselői tüntetésre gyűltek össze a bíróság épülete előtt. A főleg fiatalokból álló cs oport Karadzicot és tábornokát, Ratko Mladicot éltette, és azt skandálta, hogy árulás történt. Kisebb incidensek is voltak, a karhatalom azonban feloszlatta a tömeget. A rendőrség tegnap fokozott biztonsági intézkedéseket rendelt el a fővárosban, és megerő sítette a nyugati nagykövetségek védelmét. Nikola Cvetkovic miniszterelnök szerint Szerbia nagy lépést tett nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése terén, és felszólította a még szabadlábon levő vádlottakat, hogy adják fel magukat. A szocialista párti I vica Dacic kormányfőhelyettes, belügyminiszter megpróbált elhatárolódni a történtektől, azt mondta, hogy Karadzic elfogását az előző kormány készítette elő, és az akcióban nem vett részt az irányítása alatt álló rendőrség. A szocialisták ugyanis szerbellen es intézménynek tartják a hágai törvényszéket. Az ellenzéki radikálisok szemében viszont Radovan Karadzic nem háborús bűnös, hanem "mítosz és legenda", ahogyan Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt alelnöke hangoztatta. A radikálisok is úgy tudják, hog y a letartóztatás még pénteken történt, és a kormány azóta készülődik a bejelentésre. Szerintük ez a magyarázata annak is, hogy a parlamenti képviselőket két hétre szabadságra küldték. J. Garai Béla, Újvidék Amerika ötmillió dolláros vérdíjat ígért a hadú rért Radovan Karadzic a montenegrói Savnik melletti Petnica faluban született 1944ben. Pszichiáteri diplomáját Szarajevóban szerezte meg, majd Amerikában végzett utótanulmányokat. Szarajevói és belgrádi kórházak ideggyógyászati osztályán dolgozott, de o rvosi munkája mellett irodalommal és zenével is foglalkozott. 1985ben sikkasztás és csalás miatt három év szabadságvesztésre ítélték, de büntetését nem töltötte le. A nyolcvanas évek végén a boszniai szerbség nemzeti öntudatra ébresztése céljából megalapí totta a Szerb Demokrata Pártot (SDS), és a vezetőjévé választatta magát. 1992ben ő lett a háborús hódítások nyomán létrejött, egyoldalúan kikiáltott boszniai Szerb Köztársaság első elnöke. A boszniai háború (1992 – 1995) alatt Ratko Mladic tábornokkal együt t tervezte a hadműveleteket, amelyeknek az volt a céljuk, hogy megtisztítsák a szerbségnek szánt területeket a bosnyák és horvát lakosságtól. A kilencvenes években kibontakozó nagyszerb nacionalista mozgalom eszméit követve egy a boszniai területek hetven százalékát magában foglaló, adriai kijárattal rendelkező szerb állam megteremtésére törekedett, s az volt a terv, hogy az ország később egyesül Szerbiával. A polgárháború elején a
