Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
22 reális legyen az elemzés. A megegyezés nem élethalál, hanem sokkal inkább a minőség kérdése – mondta el Kovács Csaba. *** Nem az alternatív bejutási küszöb az új, egyéni választó kerületes választási törvény egyetlen újdonsága – magyarázta a kerekasztalon Szász Alpár Zoltán politológus, a kolozsvári BabeşBolyai Tudományegyetem tanára. – Az első szempont az, hogy a választási rendszerekről szóló romániai szakterminológia meglehet ősen pontatlan, mert egy amúgy is pontatlan francia terminológiát vesz át. Nálunk mod de scrutinról, a választás módjáról beszélünk, nem választási rendszerről. A választás egyéni kerületekben történik, de az arányosság elve alapján – a többségi elvet az a rányossággal úgy egyezteti, hogy az összes párt javaslata ötvöződjék benne. Az újszerű a választási rendszerben az, hogy a 43 megye megmarad másodlagos választókerületeknek, azon belül alakítják ki az egyéni kerületeket. A szavazatszámlálás első lépése i tt kezdődik, és ha egy jelölt abszolút többséget ért el, akkor a mandátumosztás is. A második elosztási szint a megye, és a harmadik az országos – mondta Szász Alpár Zoltán. Megyei szinten az egyéni kerületekben elért eredményeket pártokra bontva összesí tik, majd ezt adják össze országosan. Ebből kiindulva állapítják meg, hogy mely párt vagy választási szövetség érte el a képviselőházi, illetve a szenátusi bejutás 5%át, vagy szerzett meg egyszerre hat képviselői és három szenátori mandátumot. A két küszö böt elért pártok részesülnek a töredékszavazatok elosztásában. Hogy lehetne mindkét romániai magyar politikai erőt bejuttatni a parlamentbe? Az képtelenség, hogy mind a kettő teljesíti a két küszöb valamelyikét, így marad a lakosság és a sajtó által el várt koalíciókötés. Ez lehet olyan választási szövetség, mely az eredményhirdetés után meg is szűnik, vagy az, hogy az MPP politikusai az RMDSZ listáján vesznek részt. Az alternatív bejutási lehetőség felülírja a választási törvénynek azt a kitételét, ho gy pártszövetségeknek minimum 8%ot kell elérniük. Az erről szóló kitétel, a jogszabály 47. paragrafusának 2c pontja amolyan féregnyúlvány. Az alternatív küszöb valószínűleg az RMDSZ indítványára került be a törvénybe, s ebből a szempontból a szervezet – amennyiben ez a hipotézis igaz – okosan manőverezett. Nyilván a román politikai erőknek érdeke a parlamentben tartani az RMDSZt, mert ismert, megbízható, stabil partner – tette hozzá a politológus. *** – A 2000res és a 2004es választások trendje az volt, hogy a szövetség általában 0,5%kal több szavazatot szerzett a parlamenti választásokon ősszel, mint pár hónappal azelőtt az önkormányzati megmérettetésen. A 2008as önkormányzati választásokon az RMDSZ megyei listán 5,14%ot ért el. Az eddigi tre ndek alapján azt vélelmezem, hogy az RMDSZ őszi eredménye valahol 5,55,6% környékén lesz keresendő, ha külön indul, és amennyiben az MPP is külön politikai entitásként részt vesz a választásokon. Tehát az RMDSZ külön is teljesíteni tudja az 5%os választá si küszöböt – állított fel forgatókönyvet a novemberi választásokra Székely István. – Mára a választókerületek döntő többségét meghúzták, pontosan látjuk azt, hogy az egyes körzetekben mi a magyarok aránya, és modellezni lehet az önkormányzati választáso k eredményei alapján azt, hogy mi fog ősszel történni. Számításaink alapján, ha az RMDSZ kizárólag Szatmár és Maros megyében állítana listát a parlamenti választásokra, ebben az esetben is teljesíteni tudja az alternatív küszöböt. Egy 2004es kutatás azt mutatta, hogy a legfontosabb mobilizációs erő az RMDSZre való szavazás esetében a félelem attól, hogy a magyar képviselet kiesik a parlamentből. Egészen egyszerűen a felmérésekben az köszön vissza, hogy az emberek azt gondolják: van mit veszíteni.
