Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
12 felfüggesztés 45 napja érdemi döntés nélkül, és Nagy Zsolt helyére Winkler Gyula került, egy éven keresztül semmilyen új nyomozati cselekmény sem történt. Ez megszokott dolog Romániában. Meglepetést az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) folyó év július 16i nyilatkozata keltett, amelyben közlik, hogy megszüntetik a Nagy Zsolt egykori távközlési és Cordut Seres volt gazdasági miniszter ellen folytatott eljárást. Mitől gyorsult fel az ügyészség? A romániai igazságszolgáltatás helyzetéről szóló uniós jelentés küszöbön álló nyilvánosságra hozatala előtt próbálták menteni a menthetőt? A helyhatósági választások eredményei és Basescu népszerűségi mutatóinak esése gondolkoztatta el őket? Az szolgált intő például, hogy a függetlenként Bukarest főpolgármesterének megválasztott Opr escu a beiktatása után nekilátott a tisztogatásnak, és olyanokat váltott le, akiket eddig mindenki elmozdíthatatlannak hitt? A fenti kérdésekre így vagy úgy, előbb vagy utóbb választ kapunk. Arra, félek, sosem, hogy ki és miként teheti jóvá egy fiatal poli tikus ígéretesnek induló, felfelé ívelő karrierjének kettőbe törését? Elnézést kérneke Nagy Zsolttól nyilvánosan a megbélyegzésében, lejáratásában szerepet vállaló magyar politikusok, közéleti személyek? Romániában ugyanis nem adnak erkölcsi elégtételként francia becsületrendet. vissza Tusványos után szabadon: a székelyföldi autonómia jövője Kitekintő - Eplényi Kata 2008. július 22., kedd A szombaton lezárult tizenkilencedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az előző év ekhez hasonlóan idén is fontos szerepez kapott a székelyföldi autonómia kérdése. A téma tárgyalásakor nemcsak erdélyi, vagy magyarországi, hanem a román politikai elit képviselői is felszólaltak. A tábor végeztével jogosan merül fel bennünk a kérdés: előré bb jutotte az autonómia ügye az előző években, vagy csak évről évre ismételni kényszerül a politikai elit? A válasz első fele: feltétlenül. A székelyföldi autonómia kérdése a rendszerváltást követően másodízben 2003ban merült fel, és azóta folyamatosan n apirenden van. Mára azonban nemcsak az erdélyi politikai elit körében, hanem Románia és Európa szerte is beszélnek róla. Ez többek között annak köszönhető, hogy az erdélyi magyar politikai elit minden lehetséges fórumon hangot ad jogos igényének. A tusvány osi tábor pedig a legmegfelelőbb helyszín a kérdés tárgyalására, és lehetőség a civil társadalom bevonására is, amely a szakirodalom szerint az autonómiatörekvés sikerességének egyik feltétele. Azonban ha a beszéd nem párosul közös cselekedettel, akkor – ahogy a közmondás is tartja: az üres beszéd a bendőt meg nem tölti – , a közeljövőben nem lesz autonómia Székelyföldön. Így a válasz második fele: nem feltétlenül. Ameddig az erdélyi magyar elit nem lesz képes konszenzust kötni legalább az autonómiáért ví vott harcban, mint ahogy azt példaértékű módon tette a vajdasági magyarság, addig nem lesz autonómia Székelyföldön. A közelmúltban számos elképzelés született már: autonómia – kisebbségi törvénytervezet fejlesztési régió. 2003 óta két autonómiatervezet került napirendre. A Csapó József féle, amely a Székely Nemzeti Tanács képvisel, és a Bakk Miklós által készítette hármas Kerettörvénytervezet. Az előbbi nemzetközi jogi normákra és példákra hivatkozva követel területi autonómiát Székelyföld számára, de m indezt nem elég körültekintően teszi. Többek között nem kidolgozott a román kisebbség védelme, az autonóm terület számára a román törvényhozással szemben követelt vétójoga követelése túlságosan merész, és úgy tűnik a Román Alkotmány módosításának nehézsége it sem tekintik kivitelezhetetlennek. A Bakkféle elképzelés ezzel szemben dinamikusabb, Románia regionális átszervezését használta volna fel az autonómia érdekében, de ma már a tervezet – Románia uniós csatlakozása és a régiók kialakítása miatt – átalakít ásra szorulna. Szomorú, hogy a tervezet feltételezhetően a belső ellenségeskedések miatt nem került politikai hasznosításra. A tervezetek mellett készült egy kisebbségi törvénytervezet, amely nemcsak az erdélyi magyarság, hanem Románia összes kisebbségéne k kérdését szerette volna megoldani, de a szerencsétlen (?) időzítés miatt az autonómiatörekvések ellenében hatva foglalta le a román törvényhozást. A tervezet 2005 óta még mindig a román törvényhozás útvesztőjében vesztegel. Markó Béla pedig nem rég beje lentette, hogy a parlamenti választásokat követően újabb törvényjavaslatot nyújtanának be a Román Parlamentbe, a gazdasági és fejlesztési régiók átszervezésével kapcsolatban. Ez a tervezet tulajdonképpen a 2003ban felmerült a fejlesztési régió elképzelés uniós csatlakozást követő újraértelmezése. Az elképzelések elemzése nélkül levonható az a következtetés, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések Alfája és Omegája az erdélyi magyar konszenzus kialakítása lenne. Az elképzelések mindegyike mellett
