Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-22
25 „Ezzel szemben a választási szövetség létrehozásának elmulasztása gyakorlatilag annyit jelentene, hogy az MPP lemond a Székelyföldön kívüli területek parlamenti képviseletéről, hiszen az önkormányzati választások eredményei alapján Partiumban és BelsőErdélyben nemigen találunk olyan választási körzetet, ahol a magyar – magyar versenyből az MPP kerülne ki győztesen” – mondta. Gergely Balázs hangsúlyozta: a külön indulás, de talán a választásoktól való távolmaradás is, pusztán annyit érne, hogy például Kolozs megyében az RMDSZes jelöltek esélyeit is minimálisra csökkentenénk, ezt pedig nem tekinthetik céln ak. „Összegezve, a kialakult helyzetben politikai szempontból egyik fél számára sincs ideális megoldás. Kellő bölcsességgel és kölcsönös kompromisszumkészséggel megtalálhatjuk a „külön – külön, de mégis együtt” járható utat. Meggyőződésem szerint pillanat nyilag ez a közös cél, s ennek megvalósulását várja el a magyar közösség túlnyomó többsége is a felektől” – mondta az MPP kolozsvári elnöke. vissza Xek és bárányok (Hogyan fiatalodunk?) Szabadság 2008. július 22. KÁNT OR LAJOS Természetesen érdekel a jövő. Fiainklányaink, unokáink jövője. (A magamé még egy ideig.) Figyelek tehát arra, amit mostanság a fiatalabb nemzedékekről összeírnak. Most éppen: EUtábor – Tusnádfürdő, 2008. július, Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) – Tusnádfürdő, 2008. július (az EUtábor zárása után). Magától értetődő részletességgel tudósít (ott) róluk a romániai magyar – érthetően kevésbé részletesen a magyarországi – média. Érdemes azonban arra is figyelni, hogy túl a rom ániai magyar (a magyar) politika körein, konfliktusainvitáin, milyen tágabb keretbe illeszthető fiataljaink gyülekezése, milyen mozgástér mutatkozik számukra idehaza és a kinyílt nagyvilágban. Az ún. X nemzedékről, illetve az utána következőről van szó. A bukaresti Cotidianul a Graffiti BBDOra hivatkozva a ma 30 és 44 év köztiekre vonatkozó, 18 országból gyűjtött, 5000 válaszon alapuló tanulmány adataiból tallóz. Franciaország, az USA, Lengyelország, Ausztria, Belgium, Kanada, DélKorea, DélAfrika 1963 és 1979 között született fiaitlányait szembesíti, statisztikai számokban, a romániaiakkal. (Magyarországra nem történik utalás.) A programban dolgozó román szakemberek értelmezik az adatokat, az olykor meglepő arányokat. Merthogy arról értesülünk mindjárt az összeállítás elején, hogy „a történelem középpontjában” álló X nemzedék – amely Romániában statisztikailag a legreprezentatívabb, 23 százalékot tesz ki – világelső a munka megszállottságában és a hagyományőrzésben. Utóbbiak némi magyarázatra szorulnak, ugyanis ez az ambíció, a munkaszeretet mindenekelőtt a pénz meghatározó voltára vonatkozik, a tradicionalizmus viszont itt elsősorban a családközpontúságot, a gyermekek előtérbe helyezését jelenti. A munka fontossága az X nemzedékhez tartozó románok (romá niaiak?) 69 százaléka szerint kerül a legelső helyre, az angolok 39 százalékkal a másodikok, következnek a franciák (37%) és a belgák (36%). A román 30 és 44 év köztiek úgy vélik – 49 százalékban – , hogy a siker a pénzen mérhető, és ebben a felfogásban csa k a koreaiak előzik meg őket, a maguk 68 százalékával. De ebből a nemzedékből kerül ki a legtöbb utazó is. A jelentős nemzetközi sikereket elért, kolozsvári származású fiatal román filmrendező, Tudor Giurgiu – maga is az „utazók” fajtájából – úgy látja, ho gy az ő nemzedékét alapvetően meghatározta a hirtelen politikai rendszerváltozás; utóbb úgy érezték, az ő mai életkorukat élők 1990ben a kártyákat már leosztották, ezzel magyarázható tehát „az Xek” nagyfokú karriervágya, az ország határain túl elérhető s iker keresése, a munka vállalása. Ezeket a futólag idézett adatokat, véleményeket tanulságos szembesíteni a román kormány „tartós fejlődés” stratégiájával, amelynek számsoraiból, irányaiból a szintén bukaresti Adevărul idéz, elgondolkodtató bőséggel. 2008ban a GDP 52,3 százalékát adják a szolgáltatások – ez a szektor 2030ban a terv szerint 65 százalékra növekszik. A lakosság száma a mai 21,5 millióról viszont 19,7 millióra csökken (a 2050re becsült lakosságszám Romániában csak 16,7 millió). Jelenleg az ország lakosainak 40 százaléka él falun, 22 év múlva az urbanizálódás eléri a 70 százalékot. 2030ra nyolc metropolis jellegű várost prognosztizálnak: Bukarest mellett Temesvárt, Konstancát, Jászvásárt, Kolozsvárt, Brassót, Galacot és Brăilát. Ugyanakkor a z erdővel borított területek növekedése is szerepel a stratégiában, 23 százalékról 34 százalékra gyarapodva. Mindezt már az X nemzedéknek és az utánuk következőknek kellene megvalósítaniuk. Más kérdés az, hogy addig hány és hányféle kormány jön. A
