Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-22
21 Egy ilyen elhatározás és egy ilyen geszt us Szász Jenő szempontjából felérne egy politikai harakirivel. Persze ha becsületbeli kérdésként fogná fel az MPP vezetője azt, hogy a helyhatóségi választásokon folt esett saját és pártja becsületén, akkor kiváló alkalom lenne eltüntetni ezt a foltot egy ilyenszerű rituális politikai öngyilkossággal. Csakhogy a szamurájerkölcsöt aligha vallja magáénak a Magyar Polgári Párt vezetője, akinek választási (le)szereplését nem látszik követni az önkritikának még csak a leghalványabb árnyéka sem. A szamurájkardot remegő kezekkel magától lehetőleg minél messzebb eltartó Szász Jenő mellett azonban ott van Tőkés László is, akinek bálványosfürdői meglepő magatartása utal valamire. Arra, hogy a kard markolatján ő is ott tartja a kezét, és csak a megfelelő pillanatra vá r, hogy egy lendületes kézmozdulattal tövig mártsa azt a szégyent szenvedett szamurájon. És akkor… szajonara, Szász Jenő! vissza Gyarapodó vegyes cégek ÚMSZ D. L. | 20080722 06:42:11 Az idei év első öt hónapjában 6,85 8 milliárd lejes jegyzett tőkével 5600 külföldiromán vegyes tulajdonú vállalatot jegyeztek be Romániában – tudatta tegnap közzétett jelentésében a Nemzeti Statisztikai Intézet (INS). Az INS adatai szerint májusban közel 32,1 millió lejes össztőkével 1098 vegyes céget jegyeztek be. Helyszín tekintetében a legtöbb vállalat továbbra is a fővárost választja, 15,054 millió lejes össztőkével szám szerint 393 cég, majd ezt követi Temes megye 71 új bejegyzett vegyes vállalattal (207,6 ezer lejes tőkével), és Bihar megye 59 céggel (149,3 ezer lejjel). Kolozs és Arad megyét 58, illetve 44 társaság választotta 12,68 millió lejes, illetve 31,2 ezer lejes jegyzett tőkével. A külföldi cégbejegyzések országos listáját Gorj és Vaslui megye zárja: előbbit ugyanis míg máju sban csak egy, addig utóbbit egyetlen vegyes cég sem választotta. A tőke származását tekintve, a legtöbb, 203 vállalati befektetés Olaszországból érkezett, ezt követi Magyarországról 129, Németországból 86, Ciprusból 73 vegyes vállalat érkezése. Idén Spany olországból 72, Izraelbol 61 vállalat érkezett. vissza A politika diszkrét baja ÚMSZ Ambrus Attila | 20080722 06:40:17 Hol a határ? A keleteurópai politikai zajlásokat, rianásokat figyelő, azokat gyakran megszenvedő ú jságíró magabiztosan jelenti ki, hogy őt már semmi sem lepi meg. Aztán mégis leesik az álla. A szemérmetlen szerecsenmosdatást nevezik ugyanis a politikusok történelmi megbékélésnek, érdekek tengelye körül történő megfordulásukat pedig józan, pragmatikus d öntésnek. Ki hitte volna, hogy az európainak tartott Boris Tadic nem csupán összefog a Jugoszlávia összeomlását, a délszláv tragédiát kiváltó Szerbiai Szocialista Párttal, de még egy közös fájdalom emlékére könnyeket is hullat a kamerák előtt? Azért, mert az általa vezetett Demokrata Párt is elveszítette vezetőjét, Zoran Djindjicet, no meg a szocialisták is néptribünjüket, Slobodan Milosevicet. A reformer miniszterelnök és a diktátor egy lapon emlegetése már a demokrata szerb politikusoknak is sok volt, mert szerintük Boris Tadic mondhatta volna azt is, hogy a május 11i választások nyomán kialakult viszonyok megkövetelik a különös politikai házasságot. Hivatkozhatott volna arra, hogy gyors európai reformokat lehetetlen végrehajtani, ha nem semlegesítik a volt miniszterelnök, az Európaellenes Vojislav Kostunica Szerbiaromboló tevékenységét. Nem ezt mondta, nem erre hivatkozott. Hanem elégtételt szolgáltatott újdonsült partnerének: egyenlőségjelet tett Jugoszlávia diktátora és első demokrata kormányfője közé. Sokan úgy vélik, ártott Szerbia jövőjének azzal, hogy eltörölte a határvonalat a hazugság és az igazság, a bűntény és az igazságosság között. És egyébként is, hol a határ? – fogalmazza meg a költőinek tűnő kérdést a vajdasági magyar sajtó. A szerb szocialisták a kormányzati szerepvállalásért cserébe nem csupán magas beosztásokat követelnek, hanem azt is követelik, hogy Szerbia hagyjon fel a Milosevic család „üldözésével”.
