Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-21
33 azokat a parlamentben fenntartsák. Kivételt ké peznek majd azok a döntések, amelyek a romániai magyar közösség egységes parlamenti fellépését teszik szükségessé. Ezeknek az esetleges döntéseknek a konkrét listáját a két szervezet szintén előzetes egyezségbe foglalja. A dokumentum szerint a választási együttműködés kiterjeszthető a jövő évi európai parlamenti választásokra és az államelnökválasztásra is. A dokumentum leszögezi: a következő önkormányzati választásokon a két szervezet indulhat külön listákon, kivéve a sajátos eseteket, és utána már az ak kor kialakuló arányoknak megfelelően alakítják együttműködésüket a 2012es parlamenti választásokra. Markó arra hívta fel a figyelmet, hogy jövő szombatig nemcsak az elvi megegyezésnek kell megszületnie az RMDSZ és az MPP között, hanem addig ki kell dolgo zniuk az együttműködés konkrét módozatait is. Az RMDSZ elnöke ugyanis emlékeztetett arra, hogy július 26a után elkezdődik az RMDSZ területi szervezeteiben a jelöltállítás, ezután pedig már nem módosíthatóak a szövetség jelöltlistái. – Amennyiben partnerei nk nem fogadják el az ajánlatunkat, az RMDSZ egyedül indul a helyhatósági választásokon, és mindenki számára egyértelmű, hogy az RMDSZen kívül semmilyen magyar szervezetnek nincs esélye bejutni a parlamentbe – mondta Markó, aki elégtétellel tapasztalta, h ogy az EMNT elnöke és kollégái jónak tartják az RMDSZ javaslatát. Tőkés László méltányosnak, reális alapokon álló javaslatnak nevezte az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatát, a szombati találkozó nyomán pedig esélyt lát arra, hogy valóban megegyezés jöjjön létre a két szervezet között. Leszögezte: „kellemesen csalódott”, ugyanis, míg ő „lehűléstől” tartott, az RMDSZ egy olyan javaslatot tett le, amely valóban alapja lehet az együttműködésnek. Hozzátette: azért is lát esélyt a megegyezésre, mert felte hetőleg az MPPben az erre vonatkozó döntést nem Szász Jenő egymagában, hanem a párt vezetősége hozza majd meg, és nem hiszi, hogy valamelyik szervezet is „szembemenne a magyar érdekkel”. vissza Mikolaj „osztályozza” a ped agógusokat Új Szó 2008. július 20. vasárnap 18:03 | Pozsony| Az oktatásügyi minisztérium tervei szerint a tanárokat gyakorlatuk és az elért eredményeik alapján négy fizetési osztályba sorolják a jövőben. Ezzel viszont még mindignem oldódik meg az egyik l egégetőbb probléma: az alacsony pedagógusi kezdőfizetések, sőt a tanári átlagbér sem lesz magasabb a mostaninál. A minisztérium alapjaiban szeretné megváltoztatni az alap- és középiskolai pedagógusok „osztálybesorolását”. A pedagógiai alkalmazottakról szó ló törvénytervezet négy kategóriába sorolja a tanárokat: pedagógiai alkalmazott, független pedagógiai alkalmazott, egy szakvizsgával rendelkező pedagógia alkalmazott és két szakvizsgával rendelkező pedagógiai alkalmazott. A tervezetet a következő hónapokba n akarja a tárca a kormány elé terjeszteni, és szeretné, ha már jövőre életbe lépne. Az új törvény alapján a tanárok fizetése nem lenne egyforma – igaz, most sem az, a letanított évek függvényében nő. „A tanárokat négy osztályba soroljuk, és ez alapján kap nak bérkiegészítést” – mondta Ján Mikolaj miniszter. Minél magasabb kategóriában lesz egy tanár, annál nagyobb lesz a pótléka, és így végeredményben a fizetése. Az oktatók besorolása nem lenne automatikus, és nem a letanított évek alapján jutnának feljebb. Az orvosokhoz hasonlóan szakvizsgát kellene letenniük, különböző továbbképzéseken és tanfolyamokon részt venniük, hogy magasabb osztályba kerüljenek. A tervezet elfogadása viszont nem hozná magával automatikusan a tanárok átlagbérének növekedését – az új rendszer abban jelentene újítást, hogy más kulcs alapján osztanák el a tanárok bérezésére elkülönített költségvetési pénzt. A tárca adatai alapján 2007ben a pedagógusok átlagbére 20 509 korona (681 euró) volt – ebben viszont már benne vannak az egyetemi o ktatók átlagon felüli bérei is. Szakemberek szerint az új besorolás sem oldaná meg a szakma egyik legnagyobb problémáját, az alacsony kezdőfizetéseket. A viszonylag alacsony kezdőfizetések miatt kevés tanári szakon végzett megy tanítani, a friss diplomások nagy része a versenyszférában köt ki, és a felmérések szerint később sem kezd el tanítani. (MSz) vissza
