Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-21
14 karakteresen nemzeti és kereszt énydemokrata kormány karakteresen nemzeti és kereszténydemokrata politikát valósított meg", s ez az 1998 és 2002 közötti négy év volt. Az Antallkormány ehhez képest csak "csődgondnok" munkásságot folytatott, akkor a nemzeti oldalnak nem volt alkalma megm utatni, milyen is a nem szocialista, nem kommunista kormányzás Magyarországon. Az említett négy évet szerinte olyan mérföldkövek jellemezték, mint a család védelme, a magyar vállalkozások támogatása, a magyar gazdák védelme, a nemzeti kultúra istápolása és a nemzet határokon átívelő újraegyesítése. Akkor megmutatták, hogy létezik egy másik út, mint az, amelyet ma a magyarok "elszenvedni kényszerülnek". Ezért a Fideszt vagy őt magát ért támadásokat nem tekinti párt- vagy személyes kérdésnek, hanem e tágabb ö sszefüggésben szemléli. Orbán hangsúlyozta: a magyar nemzet egységes. "Aki ennek alapján cselekszik, az az összefogást támogatja, aki ezt a tételt tagadja, a megosztás szellemét képviseli. A nemzet ügyében a megosztás szellemét ma a magyar kormánypártok k épviselik. Ez nem politikai vád, hanem politikai tény" - állapította meg. Kifejtette: a státustörvénybe nem véletlenül került az egységes magyar nemzetről szóló, "közvetlen gyakorlati konzekvenciákkal nem járó elvierkölcsi tétel", amelyet a jogszabály mód osításakor "a jelenlegi kormánytöbbség" kihúzott. "Aki ezt megszavazta, az a nemzet megosztásának politikáját folytatja, aki pedig ennek törvénybe való visszahelyezéséért küzd, mint például a Fidesz, az a nemzet összefogása és egysége érdekében dolgozik" - vélekedett. Indítványozta, hogy e tétel törvénybe történő visszahelyezése végett a Fidesz nyújtson be törvénymódosítást. Orbán mind a magyarországi, mind a határon túli magyarok esetében új egyezségek megkötését szorgalmazta. Úgy vélte, "egy országot, am elynek szerkezete van, lehet javítgatni", de "ha a baj mélyebben, egy nemzet lelkében van", azt "kívülről" megjavítani nem lehet, "mert a nemzet nem szerkezet, ami javítható, hanem élő dolog". Rámutatott: egy nemzetet meg kell hallgatni, önbizalmat kell be lé önteni, reményt kell benne ébreszteni, és távlatot kell előtte nyitni. "Ehhez nem hagyományos politikára, hanem egyezségekre van szükség. Politika kihirdetésével mindezek a dolgok nem történnek meg. Ezért Magyarországon az emberek szívét megszólítva be kell őket vonni egy új egyezségbe, amelynek a célja a szociális egyensúly helyreállítása a saját életükben, ezen keresztül a versenyképes társadalom, és ezek keresztül a versenyképes és sikeres magyar gazdaság megteremtése. A politikus szerint a Magyaror szágon élő magyarok soha nem látták olyan borúsan helyzetüket, mint jelenleg. "Mindenki tudja, kinek a hibája, hogy ide jutott a magyar nemzet" - utalt a felelősökre. Majd hosszasan fejtegette, hogy változó világunkban csak a versenyképes nemzetek találjá k meg a helyes válaszokat, a versenyképtelenek azonban a létüket is fenyegető válságba sodródnak. Közölte: Magyarország ebben a helyzetben nem a helytállási képesség jegyeit mutatja. Míg korábban a magyarok sikeresek, szomszédaik pedig sikertelenek voltak, mára a helyzet megfordult, a magyarok "élen járókból sereghajtókká" váltak. Orbán emlékeztetett rá, hogy 2004. december 5én a hatalmon lévők azzal fenyegették meg a nemzetet, hogy ha az összetartozásra szavaz, csökkeni fog a nyugdíjak értéke, növekedni fog a munkanélküliség, a gazdasági növekedés visszacsúszik, lelassul, megáll, és a magyar egészségügy megrendül, szétesik a rá nehezedő teher alatt. A magyarok következésképpen elutasították a határon túli magyar testvéreikkel a sorsközösséget, és a jutalm uk éppen az lett, amivel büntetésképpen fenyegették őket: a szomszédok győztes országokká váltak, a magyarországiak pedig a vesztesek táborába sorolódtak. A veszteseknek pedig elemezniük kell saját vereségének okait - figyelmeztetett. Úgy vélte, korábban az anyaország adott erőt, biztatást, most a kocka megfordult, a siker mércéje a szomszédban van, ott van több derűlátás, bizakodás, munka, életerő. A sors másik büntetése, amit a magyaroknak el kell szenvedniük, hogy a magyar hatalom gazdái azt mondták, 23 millió román özönli majd el Magyarországot. Eközben napjainkban a magyarok hagyják el Magyarországot. "Ma azzal a veszéllyel kell szembenéznünk, hogy kiürül az ország. A legjobban felkészültek, a legtehetségesebbek, főképp a fiatalok, máshol keresik a bol dogulásukat" - mondta.
