Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-15
23 Az a néhány beavatott, aki tudta, hogy a csa tlakozás érdekében miről tárgyal, őszintén hitte, hogy ha a taggá válás oltárán jó pár fájdalmas alkalmazkodási fázison keresztül is kell majd menni, ám ezeket az unió nélkül is meg kellene élni. Akkor már mégis jobb, ha mindezt egy hosszú távú stratégiai cél jegyében, ráadásul sok esetben éppen az EU közvetlen pénzügyi támogatása mellett tehetjük meg. Eddig nincs is baj. A gond azzal kezdődik, hogy mindebből a tagsági tájékoztatásokban csak borzasztó kevés jött át. A magyar politikusok többsége, de még a t ársadalomtudósok jó része is többnyire abban jelölte meg az uniós tagság „magyar értelmét”, hogy úgymond „évszázados esélyt” – a magyar történelemben példátlan nagyságú pénzügyi támogatást – ad a magyar régiók és általában az ország felzárkóztatására. Ami mögött valahol mindig feledésbe merült, hogy azok, akik ezt az egészet elkezdték – talán az olaszok kivételével – a jól ismert „békemegőrzési” alapmotívum mellett nem a „felzárkóztatásban”, hanem az együttműködés piaci, kereskedelmi, gazdasági, foglalkozta tási – szóval prosperitási – hozadékában látták elsősorban a közös piac értelmét. Kell, hogy legyen ebben valami, ha ez a szempont nemcsak 58ban hatott, de valahol ugyanezért is döntöttek végül a csatlakozás mellett 15 évvel később a nemzetek feletti mech anizmusoktól amúgy idegenkedő britek, majd azután bő 20 évvel később a skandináv EFTAországok is. Minderről közérthető módon mi mindmáig alig beszélünk, ehelyett a tömegtájékoztatásban csakis az agrár- meg regionális támogatás, meg a pályázati pénz az egy edüli mérce. Ezzel az EU egyik alapértelme eleve teljesen kiszorul a látókörből. Cserébe a közvélekedésben magára marad a pályázati hozadék mint a tagságot egyedül igazoló szempont. Ebből ma még, az eddig megélt rövid átfutási idő miatt, szükségszerűen csa k igen kevés látható. Miközben minden más fronton inkább az alkalmazkodás jegyében is megélt negatív hatások sora az, amivel elsősorban szembesülnek az emberek. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az unió önmagában amúgy is nehezen szerethető, mert bonyolult, ráadásul holmi – le- vagy megszavazható – „kormány” sem teszi megfoghatóvá, akkor még inkább érthető, ha a többség nehezen tud azonosulni vele – annál könnyebben a hétköznapi nyelven megfogalmazott kétkedésekkel. Főként, ha a napi gazdasági közérzet amúgy is igen rossz, a politikából pedig mint műfajból és mint intézményből a honi tapasztalatok sokakat mélységesen kiábrándítottak. Voltaképpen semmi csodálkoznivaló nincs abban, ha egy országban, ahol tömegesen hittek abban, hogy az EUtagság egy csapásra kön nyebbséget hoz majd a napi életben (s ehelyett azóta jóformán romló életfeltételeket tapasztalnak), egy országban, ahol torkig vannak a politikával és politikusokkal (és ezt automatikusan kivetítik a „brüsszeli eurokraták” világára is), és egy országban, a hol mindmáig alig tettek hiteles erőfeszítéseket az uniós tagság pénzosztásokon túlmutató értelmének a tudatosítására – szóval ha itt ez az EU ma nem is népszerű. Az ellenkezője volna meglepő! A szerző a BruxInfo EUszakértője Fóris György vissza A NATO ellen tüntettek Magyar Hírlap 20080715 Tüntetésekkel kezdődött meg tegnap a közös NATO – ukrán hadgyakorlat Odesszában. Ukrajnát továbbra is megosztja az euroatlanti szövetséghez való csatlakozás kérdése. Több száz tüntet ő zárta le tegnap az odesszai tisztiház felé vezető utcákat, ezzel próbálva megakadályozni a Tengeri Szellő 2008 nevű közös NATO – ukrán hadgyakorlat ünnepi megnyitóját. A Haladó Szocialista Párt és a kommunisták aktivistái több száz sátrat is felállítottak a feketetengeri város kulcspontjain. A tüntetők a tervek szerint ma megkísérlik megakadályozni az Odesszához közel lévő Csernomorszkoje lőterén tartandó gyakorlatot is, ám a baloldali aktivistáknak persze aligha sikerül hatásosan fellépni, mint ahogy – ha kisebb módosításokkal – a tegnapi megnyitó is a terveknek megfelelően zajlott le. Igaz az is, hogy július 28ig, a szárazföldi és tengeri gyakorlatok végéig még bőven lesz konfliktushelyzet az Ukrajna minden sarkából érkező tüntetők és a különleges rendőr i alakulatok között. Kijev ugyanis mindenképpen szeretné elkerülni, hogy bármilyen összetűzésbe keveredjenek a tiltakozók a több mint ezer, zömében amerikai katonával – tizenhét állam katonái vesznek részt a gyakorlaton, magyarok nincsenek köztük. A hadgy akorlat hivatalosan a Partnerség a békéért elnevezésű NATOprojekt keretében zajlik, s nem titkolt célja, hogy az euroatlanti szövetségbe tartó Ukrajna törzstisztjei kezdjenek megismerkedni a brüsszeli normákkal. Ugyanakkor mind az ukrán, mind a NATOpolit ikusok kínosan ügyeltek rá, hogy ne hozzák szóba a tagságot. Ukrajnában ugyanis jelenleg a közvéleménykutatások szerint a lakosság 6065 százaléka egyértelműen elutasítja a
