Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-12-14
21 Aut onómiáról és regionalizmusról a Szinevéritónál Kárpátalja 2008.07.11. Tizenhatodik alkalommal rendezték meg idén Felsőszinevéren a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet. A szervezők, a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kul turális Szövetség ezúttal is a magyarság, a régió és a közélet iránt érdeklődő kárpátaljai, valamint anyaországi fiataloknak és szakembereknek kínáltak izgalmas programot a háromnapos rendezvény idejére. Mint az eseményt megnyitó Balog Zoltán, a magyar Or szággyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, sok tekintetben még mindig 19891990 kérdéseit vitatjuk, még mindig az a kérdés, lesze Magyarországon valós rendszer- és elitváltás. Hatványozottan érzékelhető e z a fajta bizonytalanság Ukrajnában, ahol napjaink másik aktuális kérdése az ország euroatlanti integrációja. Arról, hogy vane esélye Ukrajnának az Európához való közeledésre, Sztáray Péter, a magyar külügyminisztérium osztályvezetője, Gruber Attila, a m agyar Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes tagja, valamint Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A megfogalmazódó aggodalmak ellenére Sztáray optimistán nyilatkozott a posztszocialista orsz ág NATOcsatlakozási esélyeiről Oroszország tiltakozása ellenére is, míg Kovács Miklós éppen az orosz ellenérdekeltségre, illetve az ukrán belpolitikai helyzet bizonytalanságára hivatkozva sürgetett határozottabb fellépést a Nyugat részéről Ukrajna mielőbb i integrálása érdekében. Hovatovább hagyományos vitatémájává válik a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemnek a média helyzete. Az idén Magyarmagyar harcok a magyar médiában címmel megrendezett fórumon elmondott bevezetőjében Zelei Miklós író rámutatott: bels ő ellentéteink és harcaink évtizedekre, sőt évszázadokra nyúlnak vissza. Farkas Attila, a Magyar Nemzet szerkesztője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi média politikaiüzleti vezéreltsége leképezi a mindenkori országos poli tikai helyzetet. A kárpátaljai elektronikus média helyzetéről szólva Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Rádió- és Tévétársaság vezérigazgatóhelyettese egyebek mellett azokra a törekvésekre hívta fel a figyelmet, amelyek igyekeznek kiterjeszteni a kárpátaljai mag yar sajtó politikai megosztottságát az elektronikus médiára is, míg Riskó György, a Kárpátalja című hetilap főszerkesztője az írott sajtó anyaországi támogatásának politikailag determinált visszásságait emelte ki. Kulin és Riskó egybehangzóan bírálták azt a jelenlegi állapotot, hogy a kárpátaljai magyar sajtót egy olyan szervezet reprezentálja a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége révén, amelynek tevékenységéről sem a szakma legtöbb képviselője, sem a közvélemény nem tudhat semmit. A Vane esély magya r autonómiára? címmel megrendezett tanácskozás résztvevői és az együttgondolkodásba bekapcsolódó hallgatók aggodalmaikat és reményeiket egyaránt megfogalmazták a témával kapcsolatban. Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke például úgy vélte, hogy Ukrajnában ma leginkább csak elméletben beszélhetünk a kérdésről, a megvalósítás reálpolitikai esélyei elenyészők. Mint rámutatott, miközben a többségi nemzet a kisebbségek integrációjáról beszél, a valóságban a beolvasztásuk folyik. Ugyana kkor a szakember szerint a nemzetiségek számára változatlanul a kollektív jogok biztosítása jelentheti az egyetlen esélyt a közösségként való megmaradásra, ezt azonban a kisebbség önerejéből nem érheti el, nélkülözhetetlen a külső támogatás, amit az anyaor szág biztosíthat. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke a Kárpátmedencei magyar kisebbségek autonómiaelképzeléseit ismertetve többek között azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségben élő magyar vála sztóknak értelmet kell látniuk abban, hogy politikai értelemben is megmaradjanak magyarnak, azaz a parlamenti és önkormányzati választások során a nemzetiségi közösség érdekeit képviselő magyar szervezetekre szavazzanak. A politikus szerint a kollektív kis ebbségi jogok biztosításának legcélravezetőbb módja továbbra is az autonómia, ezért az változatlanul aktuális követelése valamennyi kisebbségi érdekvédelmi szervezetnek.
