Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-09
16 kez detén Timosenko megerősítette, hogy készül a július 22ére tervezett magyarországi látogatására. A hivatalos tárgyalások után a köztársasági elnök rövid látogatást tett az ukrajnai ortodox egyház fellegvárának számító Kijevpecserszki Főkolostorban, közism ert nevén a Lavrában, megkoszorúzta (képünkön) az ismeretlen katona sírját. Végül az államfő virágot helyezett el a kijevi Magyardombon álló magyar emlékműnél. vissza A magyarság túlélése forog kockán – Budapest egyelőre e lzárkózik a vereckei emlékmű státusának rendezése elől Magyar Nemzet 2008.07.09. Egyszerre több fronton vívja egyelőre meglehetősen kilátástalannak tűnő harcát a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A tét nagy, a mozgástér viszont kicsi. Kov ács Miklóst, a KMKSZ elnökét a kárpátaljai magyarság megmaradásáért folytatott küzdelem esélyeiről kérdeztük. Székely Gergely (Ungvár) Továbbra is dúlnak az indulatok a vereckei honfoglalási emlékmű körül. A szövetség mind a mai napig nem tudta kieszköz ölni az emlékmű felavatását sem, a különböző ukrán nacionalista szervezetek viszont már annak lebontását követelik. Hogyan tovább? — Az emlékművet a millecentenárium méltatása jegyében szerettük volna felépíteni és felavatni, ám akkor ezt a politika nem t ette lehetővé. Azóta viszont nem csupán felépült, hanem egyfajta indikátorrá is átalakult az emlékmű, amelynek az állapotán nagyon jól le lehet mérni, hogy hányadán is áll a kárpátaljai magyar kisebbség Ukrajnában. Már az emlékmű sem úgy épült fel, hogy az ukrán állam tett egy gesztust a KMKSZ mint jogi személy felé. Kellett hozzá egynemzetközi jellegű intrika, amely során Kijev, nagyvonalúságát bizonyítva, Magyarországnak engedélyezte az emlékmű felállítását, amelynek elkészülte kisebbfajta ukrán belpol itikai vihart kavart, aminek következtében Kijev újra meghátrált, s így nem jöhetett létre annak államfői szintű felavatása. Ahhoz viszont, hogy valamiféle avatóünnepségre egyáltalán sor kerülhessen, előbb az emlékmű státusát kellene megoldani, ám a magyar kormány egyelőre elzárkózik az ezzel kapcsolatos jogi kérdések rendezése elől. — Nincs előrelépés a kárpátaljai magyar oktatási rendszer helyzetét érintő problémák megoldása tekintetében sem. Nem hozott áttörést a kérdésben Sólyom László magyar köztársasá gi elnök és Viktor Juscsenko ukrán államfő hétfői megbeszélése sem. — Valóban azt kell mondanom, hogy egyelőre megmerevedtek az álláspontok, azaz mindenki tartja magát a saját meggyőződéséhez. Számunkra egyébként ez a probléma a súlyosabb, annak ellenére i s, hogy a magyar médiumokat főképpen az emlékmű körüli botrány foglalkoztatja. Az oktatással kapcsolatos ukrán intézkedések — a tantárgyak ukrán nyelven történő oktatása — ugyanis közvetlenül és létében fenyegetik a magyar oktatási rendszert. Azok végrehaj tása ugyanis olyan halálos sebet ejtene a magyar oktatási rendszeren, amelyet, figyelembe véve az egyre romló demográfiai helyzetet és a kárpátaljai magyarság lelkiállapotát, aligha lehet majd valaha is orvosolni, illetve helyreállítani. A most zajló es eményeket tehát olyan tragikus kimenetelű drámai küzdelemhez lehet hasonlítani leginkább, amelynek tétje a kárpátaljai magyarság túlélése. — Sokakat elbizonytalanított az idei kiemelt szintű ukrán érettségi is, amelynek egyenes következménye lehet, hogy az idén már kevesebb magyarérettségiző kerül be az egyetemekre és főiskolákra. — Az ukrán érettségi eleve nagyon sok tehetséges magyar diáktól vonta meg a felvételizés lehetőségét, mások viszont a tesztvizsgákon veszítették el a felsőfokú tanintézménybe való bejutás esélyét. Mindez együttvéve olyan lavinaszerű folyamatokat indíthat el, amelyek a magyar nyelvű oktatás gyors leépüléséhez és megsemmisüléséhez vezethetnek. vissza Bevonják a stratégiai tervezésbe a határon túli ki sebbségeket Felvidék.ma 2008.07.09. Nem lehet olyan tudományos igényű stratégiai tervezés Magyarországon, amelynek kidolgozásába nem vonják bele a határon túli magyar szervezeteket- mondta Glatz Ferenc. Az akadémikus erről egy zártkörű, szakmai egyeztetésen beszélt, amelyre meghívták több határon túli magyar párt vezetőjét is. Környezetvédelem, vízgazdálkodás, infrastruktúra, oktatáspolitika. Egyebek mellett ezeken a területeken keresték a közös
