Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-08
28 hívta fel a figyelmet, éppen ezért az EFA azt szorgalmazza, minden regió lakói saját maguk határozzák meg, milyen önrendelkezési formát szeret nének, mire van szükségük, a kormányzati hatáskörök milyen szintű leosztására. Nelly Maes, az EFA flamand pártelnöke a magyar és a román kultúra fellegvárának nevezte Erdélyt, amely sok európai számára a különböző kultúrák együttélési modelljeként szolgál . Éppen ezért nagy kihívás, hogy több autonómiát kérnek a Székelyföldnek és Erdélynek. “Belgiumból érkeztem, és tudom, hogy a nehéz helyzetek kreatív megoldásokat igényelnek, nem olyanokat, amelyeket valaki kívülről rákényszerít egy közösségre” – mondta. F elidézte azt a fokozatos, mégis kemény munkát, amely végül oda vezetett, hogy a flamand és a vallon régiónak erősebb autonómiája van, Brüsszelnek különleges státusa, és a belgiumi német kisebbség is élhet a kulturális önrendelkezés jogával. “Jöjjenek el, és nézzék meg, a mi szakácskönyvünkben milyen receptek vannak, főzzék meg a saját fogásukat, és remélem, legalább annyira ízletes lesz, mint az erdélyi konyha remekei, amit volt alkalmunk végigkóstolni” – mondta az elnök asszony. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell nyerni a körülöttünk élők szívét, hiszen együtt sokkal könnyebb a kitűzött célokat elérni. Reméli, hogy a 27 éves politikai tapasztalattal rendelkező EFA látogatásai, szolidaritásának kifejezése a legjobb garancia arra, hogy köz ösen tudnak dolgozni, és olyan reális megoldásokat találhatnak, amelyek jót tesznek a Székelyföldnek és az itt élő embereknek. Mikel Irujo Amezaga, a baszk kisebbség spanyolországi EPképviselője szerint a szélesebb autonómiajogok nagyobb jólétet teremten ek: ha végignézünk Európán, ezt tapasztalhatjuk. Az államoknak az autonómiát nem fenyegetésnek, hanem kihívásnak kellene tekinteniük – mondta. Hozzátette, természetesen az elsődleges az emberi jogok tiszteletben tartása, elsősorban az élethez való jogé, ép pen ezért elsőként ítélték el az ETA módszereit, a terrorizmust és mindenfajta erőszakot. Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, az ETA létrejötte a negyven évig tartó diktatúra következménye, és a diktatúra szellemétől nem tudtunk megszabadulni azóta sem – zárta hozzászólását a baszk képviselő. Újságírói kérdésre válaszolva Maes asszony kifejtette, semmi kétség nincs arról, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések jogosak és megalapozottak. Olyan közösségről van szó, amely saját nyelvvel, kultúrával rende lkezik, és joga van saját válaszokat keresnie a kihívásokra és a politikai kérdésekre. A probléma a fogadókézség: a román pártok egyelőre elutasítják az autonómiát, nem értik még, mi kell ahhoz, hogy demokratikusan működjön egy közösség, mereven ragaszko dnak a központosított állam jakobinus, idejétmúlt eszméjéhez. A demokrácia és Európa a válasz a jövő kihívásaira, ezen az úton lehet regionális és kulturális autonómiát elérni – fejtette ki a flamand politikus. Az EFA tagjai Sepsiszentgyörgyön előző nap ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba, és találkoztak a helyi önkormányzati vezetőkkel, valamint az MPP politikusaival. A pénteki sajtótájékoztató után azonnal indultak is a repülőtérre, kisebb szünet után pedig Tőkés László, Kovács István unitárius lelk ész és Csinta Samu, a háromszéki MPP ügyvezetője beszélt az EFA látogatásának politikai jelentőségéről, de szó esett az RMDSZszel tervezett tárgyalásról is. Tőkés szerint az EFA látogatása politikai eszközt ad a kezükbe; leszögezte, az erdélyi magyarság nem kíván függetlenséget, de mint őshonos nemzetalkotó közösség, joggal követeli a belső önrendelkezést.
