Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-08
25 tette hozzá a jegybankelnök, aki az átállással kapcsolatban kiemelt jelentőséget tulajdonított a megfelelő kommunikációnak, és szükségesnek tartja a készpénzforgalom visszaszorítását a számlapénz javára. Az etranzakciók terjedése növeli a gazdasági folyamatok áttekinthetőségét – így a feketegazdaság visszaszorítását is segíti. Arról nem esett szó, hogy a maastrichti kritériumok teljesítését mikorra várják az érintett szervek, de szaké rtők nemrégiben úgy vélekedtek, hogy ez legkorábban a 2010es választási évet követően következhet be, mivel eddig mindig jelentős túlköltekezés kísérte a mindenkori kormány részéről a választási kampányt. BD Inflációs cél? Mind a Pénzügyminisztériumban, mind az MNBben folynak a számítások az inflációs céllal kapcsolatban – derült ki a vezetők sajtótájékoztatóján. Veres ígérete szerint a minisztérium néhány héten belül leteszi a javaslatát ebben az ügyben a kormány elé, és a két szervezet közösen fog dönt eni arról, hogy milyen célt kövessen a központi bank a következő három évben. Egyelőre nem ismertek a részletek, de a kormány részéről az utóbbi hónapokban egyértelmű nyomás nehezedett a jegybankra a túl magasnak vélt kamatszint kapcsán. vissza Szétesett az osztrák nagykoalíció Világgazdaság 20080708 Kormányválság. Meglódította a Bécsi Tőzsdét a nagykoalíciós kormány szétesésének a híre. A jobbközép Osztrák Néppártot (ÖVP) vezető Wilhelm Molterer alkancellárpénzügyminis zter az egészségügyi reformról folytatott tárgyalások kudarca után jelentette be a szociáldemokratákkal (SPÖ) közös kormányzás felmondását. Ez a konkrét vitatéma persze csak az utolsó csepp volt a pohárban. A koalíció 2007. januári létrejötte óta a nyugdíj rendszer átalakítása is többször vitatéma volt, és az is rátett egy lapáttal a két nagy párt közötti ellentétre, hogy Alfred Gusenbauer kancellár nemrég felvetette: népszavazást kell tartani az EU jövőbeni bővítéseiről. Az ÖVP szeptemberben szeretné megtar tani az előre hozott választásokat; a végleges időpont már a parlament mai ülésén eldőlhet. A választás egyébként a néppártnak ígér sikert, már csak azért is, mert a szociáldemokraták egy ideje vezetési válsággal küzdenek. Júniusban kiderült, hogy ősztől W erner Faymann közlekedési miniszter váltja fel az idei tartományi választási vereségek miatt felelősnek tartott Gusenbauert a pártelnöki székben; az előre hozott választáson minden bizonnyal ő lesz az SPÖ listavezetője. A koalíció szétesésének hírére emel kedni kezdtek a részlegesen állami kézben lévő osztrák nagyvállalatok részvényárfolyamai, mivel az SPÖ meggyengülése javítja a cégek teljes privatizációjának esélyét. A piac főleg az Austrian Airlines és a Telekom Austria esetében számít további részleges magánosításra. APA, Bloomberg vissza Mit akarnak a franciák? Világgazdaság 20080708 Egyegy EUelnökség motívumait sok minden meghatározhatja. Az előző időszakról megörökölt teendők mellett nemzeti prioritások előtérbe á llítása éppen úgy, mint vezetőinek ambíciója, netán csak a csendes túlélés vágya. De mit akarnak a franciák? Az elnökségi nyitány kapcsán a napokban bőségesen hangzottak el nyilatkozatok. De ezek inkább a pillanatnyi helyzetre reagáltak, és nem sokat közöl tek a mögöttes motívumokról. A kép egészéhez mindenekelőtt látni kell, hogy a francia politikai elitet három éve nagyon megrázta az alkotmányos szerződést elutasító népszavazás. Ne feledjük: a hajdani közös piacot „kitaláló” országról van szó, ahol generác iók sora abban a meggyőződésben élt, hogy a háború utáni francia politika szilárd talpköve az európai integráció. Ennyiből már az is sokakat frusztrált, ahogy Chirac elnökségének utolsó éveiben az ország egyre gyakrabban kiszorult az „EUformálás” főáramáb ól. Az pedig mármár pánikot keltett, hogy a negatív népszavazás után az első, tapogatózó jellegű madridi tanácskozásra összeült tagállamok Franciaországot egyszerűen nem hívták meg. Sarkozy ráérzett erre, és kezdettől fogva azt hirdette: vissza akarja vin ni Franciaországot Európa tengelyébe, Európát meg a franciák szívébe. Megválasztása után ennek megfelelően valóban sokat tett a lisszaboni szerződés tető alá hozásáért, majd a francia diplomácia úgy egyeztetett a megelőző szlovén EUelnökséggel, hogy egy s or fontos ügyben a francia fél évre maradt az érdemi döntések meghozatala. Párizsban arra számítottak, hogy ekkorra már lenyugodnak a kedélyek a lisszaboni szerződés körül, cserébe meg lehet hozni egy sor – az intézményi reformokat immár a gyakorlatba átül tető – személyi döntést. Így ki lehet majd választani az Európai Tanács elnökét és a kibővített hatáskörű külpolitikai főképviselőt (sokan a csomagegyezség lehetőségét is emlegették, ennek nem hivatalosan része lehetett volna az Európai Bizottság elnökének a kiléte is). Ezt tetőzhette volna be egy
