Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-08
23 Brüsszel elutasította a magyar kérelmet Magyar hírlap 20080708 A munkaerőigényes ágazatokban csökkenhetnek az áfakulcsok. Szombati számunkban már megírtuk, amit tegnap hiv atalosan is bejelentettek, hogy az Európai Bizottság elutasította a gázolaj jövedéki adójának csökkentését célzó magyar kérelmet. Kovács László adóügyi biztos szerint az adócsökkentés nem ösztönözne az energiatakarékosságra és a hatékony gazdálkodásra, az egyre növekvő árszínvonal és a közben változatlan fogyasztás pedig egyre több pénzt vonna ki a tagállamok költségvetéséből. A brüsszeli bizottság szorgalmazza az áfáról szóló irányelv módosítását, hogy a tagállamok rugalmasabban alkalmazhassanak csökkente tt áfakulcsokat egyes szolgáltatásoknál. Kovács László adóügyi biztos javaslata azonban ütközhet azoknak az országoknak az érdekeivel, ahol az áfa a család- és munkaügyi politika alakításának eszköze. Elsősorban a munkaerőigényes és helyben nyújtott szolg áltatások esetében hatalmaznák fel a tagállamokat arra, hogy csökkentett áfakulcsokat alkalmazzanak. A lakásfelújítás és az éttermi szolgáltatások is szerepelnek a listán. Az elképzelések szerint egyszerűsítenék és racionalizálnák a különböző tagállamok el térő áfakulcsait. Az eddigi szabályrendszer szerint 15 százalékos áfakulcs volt a minimum, külön elbírálás alapján azonban ennél is alacsonyabb, de legalább ötszázalékos áfakulcsot is be lehetett vezetni. Ez esetben tételes listán kellett felsorolni a kulc s alá eső termékeket és szolgáltatásokat. NagyBritannia máris vétóval fenyeget, ha a kedvezményes áfával járó szolgáltatások körét szűkíteni akarná Brüsszel. A javaslatot mind a 27 tagállamnak el kell fogadnia. A tagországok kormányai az adópolitikát szuv erenitásuk egyik meghatározójaként kezelik. RG vissza Középázsiai magyar energiahinta Magyar Hírlap 20080708 Nem világos, miben reménykedhet a magyar kormányfő középázsiai körútján. Az orosz kormány szándékaival nem mehet szembe, ahhoz meg hazánk túl kicsi, hogy áttörést érjen el a térségben folyó energiavitában. A magyar miniszterelnök az orosz államfő nyomában érkezett a térségbe: Dmitrij Medvegyev a világ nyolc gazdasági nagyhatalmának (G8) Japánban folyó csúcstal álkozója előtt látogatta végig a múlt héten az azeri, a türkmén és a kazah fővárost. Az orosz elnök látogatásának nem titkolt célja volt, hogy meggyőzze a három ország vezetését: adják el világpiaci áron az összes kitermelhető földgázt az orosz Gazpromnak. Sajtóhírek szerint Medvegyev nem járt egyértelmű sikerrel, csak felemás ígéreteket kapott. Az orosz elnök külpolitikai tanácsadója és az energetikai miniszter mégis úgy tájékoztatta a sajtót, hogy szó sem esett a Kaszpitengeri térséget Európával összeköt ni hivatott Nabucco gázvezetékről. Szerintük a vezeték csak a brüsszeli hivatalnokok fejében létezik, a realitás az orosz Déli Áramlat. A Kreml még 2003ban megállapodott a térségben a legnagyobb földgázkinccsel rendelkező Türkmenisztán akkori elnökével, Szaparmurat Nyijazovval, a "nagy türkmén basával", hogy huszonöt évre lekötik az ország összes energiahordozóját, s cserébe Vlagyimir Putyin aláírta a két ország közötti kettős állampolgárság felszámolását kimondó egyezményt. A türkmén parlament ez után né hány nap alatt ratifikálta az egyezményt, majd csaknem kétszázezer kettős, türkmén és orosz állampolgárt állítottak választás elé. A hatalmas pánik láttán az orosz parlament sohasem hagyta jóvá a megállapodást, de ez azt is jelenti, hogy a türkmén vezetés sem tekinti magára nézve kötelezőnek a földgázkészlet átengedését Moszkvának. Más exportvezeték viszont egyelőre nincs, csak az, amelyik Oroszországon keresztül halad. Ha Kazahsztán, Türkmenisztán és Kazahsztán növelni akarja földgázkivitelét, mindenképpe n új csőkígyót kell lefektetni Európa felé. Ha ez a vezeték a Kaszpitengert megkerülve épül, akkor a Kreml nyert, mert ezzel az orosz exporthálózat bővül. Az uniónak arról kellene meggyőznie a három ország vezetését, hogy a Kaszpitenger medrében jusson e l Bakuig az új vezeték, mert ezzel megkerülnék Oroszországot. A magyar kormányfő bakui nyilatkozata szerint a Nabucco szervezése előbbre tart, mind a Déli Áramlaté. Ez homlokegyenest ellenkezik az orosz elnök és környezete múlt heti állításaival. Európa f öldgázigénye a becslések szerint 2020ig 150 milliárd köbméterrel nő majd, vagyis a Nabucco és a Déli Áramlat harmincmilliárd köbméterre tervezett kapacitása még együttvéve sem teszi ki a felét a többletszükségletnek. Egy ilyen vezeték megépítése azonban l egalább öt évbe telik, s minél tovább húzódik a vita, annál nagyobb annak valószínűsége, hogy Európa gáz nélkül marad.
