Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-05
24 Megállíthatatlanul csökken a magyarok száma Új Szó • 2008. július 5. szombat 08:45 | Pozsony| A 2001es népszámlálás óta hatezerrel csökkent a magyar nemzetis égűek száma Szlovákiában - közölte a statisztikai hivatal . 2001ben a népszámlálási adatok alapján 519 800 magyar élt Szlovákiában, a lakosság 9,7%a. Tavaly csak 513 700, ez 0,2%os csökkenés. A statisztikai hivatal az utóbbi 15 év adatait tette közzé. 1 993ban még 568 500 magyar élt az országban, a lakosság 10,7%a. Azóta ez folyamatosan csökken. 1% alatt A két legnagyobb nemzetiségen kívül más nemzetiségek sokkal kisebb arányban élnek Szlovákiában. A magukat csehnek vallók arán ya 1993ban 1,1 százalék volt, tavaly 0,9 százalék, a ruszinok, ukránok, németek, lengyelek aránya pedig nem éri el az egy százalékot sem. A statisztikai hivatal szerint 2007. december 31én 5 400 998 lakosa volt Szlovákiának, a férfiak aránya 48,6 százalék. A 2001es népszámlálá s óta hatezerrel csökkent a magyar nemzetiségűek száma Szlovákiában - közölte a statisztikai hivatal . 2001ben a népszámlálási adatok alapján 519 800 magyar élt Szlovákiában, a lakosság 9,7%a. Tavaly csak 513 700, ez 0,2%os csökkenés. A statisztikai hiv atal az utóbbi 15 év adatait tette közzé. 1993ban még 568 500 magyar élt az országban, a lakosság 10,7%a. Azóta ez folyamatosan csökken. A hivatal a tízévente tartott népszámlálások között is figyeli a lakosság összetételét az anyakönyvi hivatalok jelent ései alapján. Ezek kötelezően elküldik a községben történt valamennyi változásról szóló adatot (születés, elhalálozás, házasság stb.), a bejelentő íveken pedig szerepel a nemzetiség. Ľudmila Benkovičová, a statisztikai hivatal elnöke lapunknak elmondta, a népszámlálás közti években összegyűjtött adatok többékevésbé megfelelnek a valós számnak, de eltérések lehetnek. Emiatt volt olyan nagy „ugrás“ 20002001ben. Az 1991es népszámláskor 567 300an vallották magukat magyarnak (10,8%), és a kilencvenes évekbe n ez a szám nem csökkent meredeken, évente pár száz fővel. A 2001es hivatalos népszámláláskor viszont egyszerre 44 ezer magyar tűnt el. Folyamatosan csökken a magyar nemzetiségűek száma Szlovákiában, derül ki a Statisztikai Hivatal adataiból. Erről azonba n nem az asszimiláció tehet. Míg 15 évvel ezelőtt 568 500 magyar élt az országban, a lakosság 10,7 százaléka, tavaly csaknem55 ezerrel kevesebben, mindössze 513 700an vallották magukat magyarnak, ami a lakosság 9,5 százalékát teszi ki. Teljesen pontos ad atok ugyan csak két év múlva, a 2011es népszámláláskor lesznek ismertek, a statisztikai hivatal azonban két népszámlálás között, a községekből évente érkező bejelentések alapján is figyeli a demográfiai mutatókat. Ľudmila Benkovičová, a hivatal elnöke sze rint a „köztes“ adatok némi eltérést ugyan mindig mutatnak a népszámláláshoz képest, de tükrözik a lakosság összetételét. Benkovičová úgy véli, a magyarok számarányának csökkenése nem elsősorban az asszimiláció következménye. A magyarok által lakott régiók ban ugyanis a statisztikák alapján kisebb a népszaporulat, és alacsonyabb az átlagéletkor, mint az ország északi területein. Például 2006hoz képest 2007ben a magyarlakta régiók többségében, elsősorban NyugatSzlovákiában 27 százalékkal csökkent a termé szetes népszaporulat, az északiészakkeleti járásokban viszont 27 százalékkal nőtt. A férfiak átlagéletkora Szlovákia déli részén 66,6 és 70 év között mozog, az északi területeken 70 és 74,5 év között található. A statisztikai hivatal elnöke szerint ebből az olvasható le, hogy elsősorban az alacsony népszaporulat az oka a magyar lakosság csökkenésének, nem a beolvadás a többségi nemzetbe. A 2001es népszámlálás szerint ugyanis 4 613 700an vallották magukat szlovák nemzetiségűnek, s ez a statisztikai adato k alapján nem változott 2007re sem. Ezzel egyetért Lampl Zsuzsa szociológus, a Fórum Intézet munkatársa is, de hozzáteszi: „A másik összetevő biztos, hogy az asszimiláció, az arányt azonban nehéz meghatározni. A szlovákok számarányának stagnálása nem jel enti azt, hogy a kisebbségek nem olvadnak be, csak azt mutatja,hogya többségi nemzetre is jellemző a természetes népszaporulat csökkenése, magyarázta Lampl. - Az asszimilációt elsősorban az alapiskola nyelve befolyásolja - az a magyar gyerek, aki szlovák i skolába jár, sokkal könnyebben feladja magyar identitását. Befolyásoló tényező a vegyesházasság is.“ Az asszimiláció csökkenthető A szociológus szerint ugyanakkor tudatosítani kell, hogy bár a népszaporulat csökkenéséből adódó helyzet ellen elég nehéz küzd eni, az asszimiláció csökkenthető, lassítható, s bizonyos mértékig akár le is állítható. Ehhez viszont célirányos stratégiák kidolgozására van szükség - például iskolai beíratásprogramokra. „Nem lehet általános, a szlovákiai magyar közösség egészére alkalm azható stratégiát kidolgozni. A szórványvidékeken élő magyaroknak a nemzeti értékrendje ugyanis részben különbözik a tömbmagyarságban élőkétől. A szórványvidékeken élő magyarok között több olyan személy van,
