Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-04
25 Az idén az állami költségvetés mindöss ze 68 millió koronát (530 millió forint) juttat a magyar egyetemnek, ahol most 19 millió koronával (148 millió forint) kevesebb pénzből kell gazdálkodni. A helyzet tavaly sem volt áldásosabb, jóllehet, Dušan Čaplovič miniszterelnökhelyettes azt ígérte, ho gy a szlovák kormány kész ugyanannyi különtámogatást adni, amennyi a magyar kormánytól (Szülőföld Alap) érkezik. "Magyarországtól meg is kaptuk a tízmillió forintot, de a szlovák fél nem tartotta be az ígéretét" - mondta rektor. vissza Duna TV Zavaros szlovákiai bírósági döntés a Benesdekrétumokkal kapcsolatban Felvidék.ma 2008.07.03. Tavaly szeptember 20án a pozsonyi parlament egy olyan tartalmú határozatot fogadott el, melynek értelmében az ún. Benešdekrétum ok alapján létrejött jogi és vagyoni viszonyok érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok. Az Benešdekrétumok közül tizenhét az ún. retribúciós rendelkezések körébe tartozik, amelyeknek deklarált célja az 1939ben időlegesen megszűnt csehszlovák államiság megszüntetésében való közreműködésért és a demokratikus társadalmi rend bomlasztásáért felelős társadalmi csoportok és egyének államhatalmi eszközökkel való megbüntetése. A Benešdekrétumokkal összefüggésben a napokban kisebb vihart kavart egy tavalyi s zlovákiai joggyakorlati esetről történt sajtóbeszámoló a SME című szlovákiai liberális napilapban, melynek főszereplője bizonyos Vojtech Hudec. Hudec a második világháború kitörésének és Csehszlovákia megszűnésének évéig a félfasiszta Hlinka Szlovák Népp ártjának tagja, egyben a félkatonai, szélsőjobboldali Rodobrana szervezetének egyik alapítója is volt. A csehszlovák állam a 108as számú dekrétumra – amely az „állam ellenségei“ (államilag megbízhatatlanok) vagyonának elkobzásáról rendelkezik - hivatkozv a 1949 elkobozta Hudec pozsonyi belvárosi lakóingatlanát. Az állam szempontjából megbízhatatlan személyek kategóriájába tartoztak a magyar és német nemzetiségű személyek, mégpedig a kollektív bűnösség elve alapján, illetve egyéni elbírálás alapján mindazon egyéb nemzetiségű személyek, akik államellenes tevékenységet folytattak. Míg az előbbi esetben a kollektív bűnösség elve alapján bűnösnek minősülő személynek kellett bizonyítania ártatlanságát, addig az utóbbi eseteben a bizonyítási teher az államon volt. Hudec ez utóbbi kategóriába tartozott. Az 1949es döntés az idézett dekrétum alapján bizonyítottnak látta Hudec államellenes tevékenységét. Hudec 1959ben halt meg. Hudec leszármazottai több mint negyven évvel halála után megtámadták az 1949es döntést. Arra hivatkoztak, hogy az elkobzást kimondó ítéletnek politikai motívumai voltak, hiszen Hudec az ítélet megszületésének idejében rendelkezett egy olyan hivatalos igazolással, amely bizonyította Hudec államilag megbízható mivoltát. Ugyanakkor 1949ben Cseh szlovákiában már a kommunisták birtokolták a hatalmat, akik – a leszármazottak szerint – nyilvánvalóan elfogultan viszonyultak Hudechez. Hudec tehát, rendelkezett egy számunkra ismeretlen tartalmú, a csehszlovák „polgáridemokratikus” rendszer egyik hiva tala által kiállított, 1946os keltezésű igazolással, ami mentesítette őt az egyértelmű megfogalmazással elő retribúciós dekrétumok hatálya alól. Elvileg tehát arról szólt, hogy Hudec nem kollaborált a “Csehszlovák Köztársaság demokratikusrepublikánus áll ami berendezkedése, biztonsága és védelmi képessége elleni tevékenységet kifejtő“ erőkkel, illetve hogy ő maga sem tartozott ezek közé. Az ügyben illetékes pozsonyi járási bíróság 2005 novemberében helyt adott Hudec leszármazottai kérelmének. Az eset az onban a legfőbb ügyész fellebbezésének köszönhetően rendkívüli jogorvoslat keretében egészen a szlovák Legfelsőbb Bíróságig jutott. Az ügyész érvelése szerint Hudecre, mint a Hlinka Szlovák Néppártja és a Rodobrana aktív tagjára az ötös számú dekrétum is v onatkozik, amely - többek között - az említett két szervezet tagjait „alanyi jogon“ sorolja az „államilag megbízhatatlan“ kategóriába. A Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyész érvelését elutasította, azzal, hogy nem tartozhat az 5ös számú dekrétum hatálya alá az a személy, akinek vagyonát a 108as számú dekrétum alapján kobozták el. A Legfelsőbb Bíróság
