Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-01
12 szövetségeseire azt sugallván, hogy az EU további bővítése véget érhet, ha a lisszaboni szerződés nem lép életbe. Az ír kormány az Európai Tanács következő, október 15i csúcstalálkozójáig dönthet arról, mik or és milyen lépéseket kíván tenni. Az elemzők szerint a népszavazás határozott eredményéből és a szavazók magas számából ítélve igen csekély esély van arra, hogy az írek igennel szavaznak legközelebb - valószínűleg már csak dacból sem tennék ezt meg. Egy esek jövő tavaszt rebesgetnek egy újabb lehetséges referendum időpontjaként, de az ír kormány szerint pozitív eredményre csak akkor lehet számítani, ha országuk garanciákat és engedményeket kap. Referendumra az íreknél egyébként azért van szükség, mert alk otmányuk szavazást ír elő minden olyan szerződést illetően, amely valamely jogkört európai hatáskörbe utalna át. Az igényelt garanciák közé tartozna az ország semlegességének megtartása arra az esetre, ha létrejönne egy európai fegyveres haderő, továbbá a nnak biztosítása, hogy az íreknek mindenképpen lehessen egy biztosa, illetve hogy maguk határozhassák meg a vállalati adókulcsokat és az abortusztörvényeket. „Az Európai Tanács nem határozott meg számunkra egy szigorú határidőt vagy egy B vagy C tervet" - jelentette ki az ír kormány egyik hivatalnoka. „Ez igen megnehezítette volna a dolgunkat. Most arra várnak, hogy részletesen elemezzük, hogyan tovább". Egy újabb nem szavazat egyébként a briteket is válaszút elé állítaná: Gordon Brownnak el kellene akkor döntenie, hogy az írek mellé álle, megakadályozva potenciális kiközösítésüket vagy leminősítésüket, vagy a németek és franciák mögé besorakozva ő is az integráció további mélyítését szorgalmazza. Mindeközben több neves európai cég aggodalmát fejezte ki, hogy az ír nem gyengíti az unió globális pozícióját a KözelKelettel, Oroszországgal és Ázsiával szemben. Szerintük a természeti erőforrásokért, különösen az olajért folyó küzdelemben Európa az ilyen jellegű huzavonákkal gyengíti a pozícióit a világpiacon Kínával vagy Amerikával szemben. Az osztrák ÖMV vezetője, Wolfgang Ruttenstorfer szerint például „nem jó, ha a németek és a franciák, meg az olaszok közvetlenül tárgyalnak az oroszokkal, a kazahokkal vagy más országokkal az energiakérdéseket illetően. Job b lenne, ha közös európai fellépés és kapcsolatteremtés indulna be ezekkel az országokkal". Az Európa egyik legnagyobb vállalatának számító Siemens vezetője, Peter Löscher szerint a helyzet nem túl kedvező az üzletvilág számára. „Nagyon fontos lenne, hogy az EU erős legyen, de jelen pillanatban nem az. A szerződés alapvető lenne, de majd meglátjuk, mi lesz ebből". A világ második legnagyobb sportszerkereskedőjének, az Adidasnak a vezetője, Herbert Hainer úgy véli, a jelenlegi helyzet még nem az EU végét je lenti. „De cégünk, és az európai üzletemberek mindenképpen erős eurót és erős európai piacot szeretnének". Hainer szerint az erős Európa hiánya árt az üzletnek az amerikai és az ázsiai piaccal való versenyben. Az unió vezetői közben tárgyalásokra készülőd nek Oroszországgal is, amellyel egy 1997es paktumot kívánnak felcserélni egy hosszú távú partnerségi megállapodással. Az orosz fél a mostani fejlemények láttán óvatos, ámbár némi élcet sem nélkülöző megállapításokat tett: „Őszintén remélem, hogy uniós par tnereink kiutat találnak az újabb patthelyzetből" - nyilatkozta Vlagyimir Csizov, Oroszország uniós nagykövete a Financial Timesnak. „A helyzet nem egészen az EU erejéről tanúskodik, de természetesen szorosan nyomon követjük majd az eseményeket". Az EU é s Oroszország egyébként egymáshoz viszonylag közeli álláspontokat képvisel a közelkeleti kérdéseket illetően, de például Koszovó függetlenségét illetően komoly nézeteltérés bontakozott ki, és néhány korábbi szovjet köztársaság, például Grúzia és Ukrajna k érdésében sem egységes az álláspont a két fél között. Csizov ugyanakkor hozzátette: „Készek vagyunk az EUval tárgyalni, úgy, ahogy most van. Akár érvényes a lisszaboni szerződés, akár nem, az EU mindenesetre létezik. Persze, ha a szerződés hatályba lépne és világosabb lenne, hogy az unió hogyan is szerveződik, számunka is könnyebb lenne megállapodásról tárgyalni". Egyes elemzők szerint azonban ideje lenne elismerni, hogy a lisszaboni szerződésnek befellegzett. Az Economist című brit lap vezércikke szerint nem igaz az az érv, hogy az EU 27 tagállammal nem tud működni. Több tanulmány ugyanis arra mutatott rá, hogy a kibővített unió az utóbbi időben hatékonyabb volt, mint valaha.
