Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-03
33 székely anyaváros tanácsában megszűnni látszik a patthelyzet, miután a szintén magyar jelölteket állító Zöld Párt két mandátumot szerzett, így a mérleg nyelve lehet a kizárólag magyarokból álló testületben. Más erőviszonyok alakultak ki a két megye tanácsában. Hargita megyében Szász Jenő MPPelnök elvesztette a versenyt az RMDSZes Borboly Csabával szemben, és – a részeredmények alapján – a tanácsban is az RMDSZ jelöltek kerültek többségbe, bár jelentős MPPjelenlétre lehet számítani. Jóval kiegyensúlyozottabb az eredmény Kovászna megyében, ahol a két elnökjelöltet, illetve a két lis tát – ötvenszázalékos összesítés után – alig néhány százalék választja el egymástól. Kolozsvárott a két magyar szervezet együttműködése zökkenőmentes volt, de a városi tanácsban az eddigihez képes eggyel kevesebb, vagyis öt mandátumot szerezett az RMDSZ. Az MPP a kisebb, többségében magyarok lakta településeken szerepelt jól, megyei összesítésben alig két százalékot szerzett. Hasonló a helyzet Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is. Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy Szociáldemokrata győzelem körvonalazódik R omániában B ukarestben a második forduló dönt a főpolgármesteri posztról. A szociáldemokraták egy hajszállal csupán, de országosan vezetnek a demokrata liberálisok előtt. A szavazatok mintegy negyvenszázalékos feldolgozottsága után, úgy tűnik, hogy ország os viszonylatban az ellenzéki Szociáldemokrata Párt érte el a legjobb eredményeket a romániai helyhatósági választásokon. A küzdelem azonban szoros. A Központi Választási Iroda adatai szerint a megyei tanácsok esetében a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 28,13 százalékát szerezte meg, mintegy három tized százalékkal többet, mint a Demokrata Liberális Párt, és csaknem 11 százalékkal megelőzte a Nemzeti Liberális Pártot. Az RMDSZ a negyedik 7,17 százalékkal. A NagyRománia Párt 3,3 százalékával nem éri el a választási küszöböt. A megyeitanácselnököknél szintén a szociáldemokraták vezetnek, 27,8 százalékkal, míg a demokrata liberálisok 27,6 százalékot értek el, a liberálisok pedig a harmadik helyen állnak 18,8 százalékkal. Az RMDSZ itt is a negyedik, a leadot t szavazatok 6,9 százalékával. A NagyRománia Párt csupán 2,8 százalékot összesített. A bukaresti főtanács esetében a voksok 34,1 százalékát a demokrata liberálisok kapták meg, ami majdnem kilenc százalékkal több a szociáldemokratákra leadott szavazatoknál , 11,1 százalékkal a liberálisok itt is a harmadik helyre kerültek. Bukarest főpolgármesteri tisztségéért kétfordulós lesz a küzdelem, a második menetben a 30,5 százalékot szerzett független Sorin Oprescu és a demokrata liberálisok 27,6 százalékot összesí tő jelöltje, Vasile Blaga került be. A szociáldemokraták egyébként csaknem négyezer helyi tanácsosi tisztséget szereztek, a demokrata liberálisok nem egészen 3500at, a liberálisok pedig több mint 2500 mandátumot. Országos viszonylatban a szociáldemokraták az első fordulóban 272 polgármesteri tisztséget nyertek, a demokrata liberálisok 179et, a liberálisok pedig 135öt. Bogdán Tibor, Bukarest 2 perces interjú: Borbély László az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje – Az RMDSZ presztízskérdésként ke zelte, hogy Marosvásárhelynek végre magyar polgármestere legyen, mégsem így történt. Dorin Florea, az eddigi román elöljáró harmadszor is mandátumot szerzett: csaknem kilenc százalékkal előzte meg önt. Mivel magyarázza az eredményeket? – A hivatalos adatok hoz képest – amelyek szerint a marosvásárhelyi magyarság 46 százaléknyi – még 2002 óta is tovább csökkent a városban élő magyarok száma. Másrészt a vásárhelyiek még nem képesek túltenni magukat az etnikai szavazáson. Az ellenfelem kampánycsendben plakátolt , megafonnal felszerelt autókban népszerűsítette magát, buszokkal szállíttatta a városba a rá szavazó romákat, s számos szavazókörzetben előre lepecsételt szavazólapokat adtak a választóknak. Érezték, hogy nagy bajban vannak. – Kelemen Hunor, az RMDSZ ügy vezető elnöke szerint azt is meg kell vizsgálni, hányan szavaztak át a magyarok közül. – Szerintem kevesen. Másrészt nem volt nagyobb a magyarok részvételi aránya a románokénál. Valószínűleg a mieink nem ismerték fel az őket fenyegető veszélyeket.
